Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
522 DR. TRIKÁL JÓZSEF latkör megszakadt és a regnum hominis vágyai kezdtek föl- serkenni, a költészetben is új hangok szólaltak meg. Már Wolfram von Eschenbach Parzivaljában is búkká- nunk keserű gúnyra, erős kifakadásokra. Ez az idők váltó- zásának előjele! A levegőben sok keserűség volt, amely majd a waldensiek, a lyoni szegények eretnekségében tört ki, majd pedig a Hohenstaufok és a pápák küzdelmeiben tombolta ki magát. Sajnos, az eszmények kiélik magukat és annál erősebb visszahatások rázkódtatják meg a kedélyeket. Tagadhatatlan, hogy szent Ágoston ragyogó gondolata, t. i. a civitas Dei a középkorban sokszor rossz kezekbe ke- rült és mikor az egyháziak elvesztették tekintélyüket, a gon- dolatok is erőtlenekké váltak. A tekintély romjain diadalt ült a teljesen önmagában bízó ész és érzékiség. A megvál- tást és a boldogságot önönmaga erejében és a maga képes- ségeiben kereste. A világlemondás helyébe az élvezet böl- cseletét ültette. Gottfried von Strassburg ennek a világnak, a földnek bölcselője. Tristan és Isolde története lázadás a vallás, az erkölcs, a becsület és mindaz ellen, amit eddig nagynak és nemesnek gondolt a középkor embere. A korlátlan nemi érintkezésnek és vadszerelemnek joga Arisztophanesz Felhői óta kelt ismét szárnyra. Kelet buja levegője ül az ő gon- dolataiban és az önlegyőzés, az önmegtagadás helyett az érzékies kiélést tanítja. Ez a laza erkölcstan iskolát terem- tett és sokan bújtak Wolfram köpenyege alá, akik mint a középkornak szofistái, minden nemeset és szépet kimartak a középkorból. A Róka regénye élesen szatirikus képét adja mindannak, ami abban a korban szent volt. Ez a száraz és eszménynélküli észnek lázadása a lovagkornak szelleme ellen, a nyers valóságnak gúnyja az eszményi gondolko- dással szemben, az okos rókának ravaszsága az elbágyadt és haldokló oroszlánnal szemben. Mindazt, ami a középkorban csodálatos volt, szétszed- ték és gúnytárgyává tették a divatba jött regények és ka- landos útleírások. Az isteni gondviselés helyébe lép a vé- letlen, a sors, a mohamedán lemondás; a természetfölötti
