Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett
500 DR. ERDŐSSY GYULA S. J. Üdvözítő είρεκεν δ Σωτήρ, amit mondott az Üdvözítő τδ είρημένον υπό τοϋ Σωτηρος, ezzel eléggé mutatják, hogy evangéliumunkat nem közönséges tekintélynek örvendő könyvnek ismerték el. 3. §. Justinus tanúskodása. Justinus,1 ki tanait — mint a Philosophumena szerzője megjegyzi 5, 5. (M. Patr. Gr. ló, 3123.) — nem merítette a Szentírásból, hanem Herodotus csodás elbeszéléseiből», mind- azonáltal mégis használja a Szentírást is nézeteinek meg- erősítésére. Justinus véleménye szerint: «A mindenségnek három nem-nemzett princípiuma volt, két férfi és egy nő. A férfiak egyikét Jónak hívják, ki mindent előre tud. A másikat pedig az összes nemzettek atyjának, aki semmit sem tud előre, aki tudatlan és nem lát, kinek neve Elohim. A nő nem tud előre semmit sem, haragos, kettőselméjű, kéttestű, teljesen hasonlít Herodotus meséjének szűzéhez, a csípőig szűz, lent pedig vipera. Ennek a szűznek a neve Edém és Izrael. Elohim és Edém egybekeléséből született Elohim 12 angyala és Edém 12 angyala. Elohim angyalai alkották az embert. Minthogy Edém az ő harmadik angyalának, Aláásnak nagy hatalmat adott, hogy minden büntetéssel sújtsa Elohim szellemét az emberekben, Elohim atya angyalainak harma- dikát, Baruchot küldötte az emberekben levő szellem segít- ségére». «Herodes király napjaiban . .. Baruch . . . Nazarethben találta Jézust, József és Mária fiát,. .. egy tizenkétéves fiút... és mondá neki: ,Előtted az összes prófétákat elfog- ták. Vigyázz tehát, Jézus, ember fia, hogy el ne fogjanak, hanem jelentsd e beszédet az embereknek... és szállj fel a Jóhoz'. . . Megharagudván Naas . . . [Jézust] keresztre- feszíttette. Ez azonban a kereszten hagyván Edém testét, 1 «Als die vierte Gestalt ophitischer Gnosis, ein sonst unbekannter Justinus. Sein Hauptwerk war das Baruch-Buch.» Hilgenfeld: Ketzer- geschichte. 270. old.
