Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Kmoskó Mihály: Assyria újabb uralkodóinak assuri föliratai

2

DR. KMOSKÓ MIHÁLY

feltűnőbb, mert az első füzetben megjelent autografiák elsőrendű történeti okmányok, amelyek a tlieologust s a történészt egyaránt érdeklik.

Delitzsch kilátásba helyezett művének késése indított arra, hogy e fontos szövegeket hazai közönségünk számára megközelíthetővé tegyem. Az assuri királyok legrégibb és első sorban történeti értékkel bíró föliratait átírásban és fordításban az Egyetemes Philologiai Közlöny 1912. évi

1., 3., 4. füzetében tettem közzé; az újabb uralkodók iro- dalmi hagyatékát, amely az Ószövetségi Szentírás történeti könyveivel számos helyen érintkezik és így a hittudósokat is kell, hogy érdekelje, a Hittudományi Folyóirat hasábjain óhajtom közönségünknek föltárni.

Bevezetésképen, egyben az egyes szövegek magyarázata- képen, hadd szolgáljanak a következő megjegyzések.

1. Az első négy fölirat történeti adatokban épen nem bővelkedik ugyan, de mégis fontos azért, mert eddigelé 1 Tiglatpileszer és Tukulti Nimib uralkodása, vagyis 1100-tól 889 közé eső, több mint két évszázadot kitevő időköz a keleti történelem tabula rasa-ja volt. Samsi-Adad és Assur- bél-kala (I Tiglatpileszer közvetlen utódai) két rövid föl- iratától eltekintve, e korból föliratos emlék alig maradt ránk. Annál örvendetesebb, hogy az assuri ásatások révén a keleti történelem ez a hézaga lassankint megtelik, egye- lőre — sajnos — csak puszta nevekkel, később talán az egykorú események pontosabb adataival is. Eddigi adataink értelmében Tiglatpileszer utódainak sorrendje a következő:

Assur-bél-kala IV. Samsi Adad II. Adad-nirari II. Tiglatpileser1

I. Assur-rabi (?)2

...........me

I

I. Assur-ris-isi

III. Tiglatpileser

II. Assur-dan

III. Adad-nirári

II. Tukulti-Ninib 890—885. II. Assur-násir-apla 885—860.

1 V. ö. az 1. sz. (Messerschmidt-nél 21.) feliratot.

2 Delitzsch, Assurbanipal und die assyrische Kultur seiner Zeit, Leipzig, 1909. 44. 1.