Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Irodalmi értesítő

462

IRODALMI ÉRTESÍTŐ

A szóbanforgó első kötet öt tractatust tartalmaz: De tribus tabernaculis (1 -63), De vera compunctione cordis (63—81) Sermones devoti (81- 429), Epistula ad quendam cellararium (129—189), Soliloquium animae (189 346.)

A 4 első Kempis T. műveinek legrégibb jegyzékében is (az «Aliqua notabilia» stb. kezdetű följegyzésben) ugyan- azon sorrendben fordul elő, a Soliloquium ott a 19. számú. Valamennyi latin nyelvű, aminthogy ez az egész munka, a kötet jó felét kitevő jegyzetek is latin nyelvűek.

Kempis Tamás e munkáiban ugyanannak bizonyul, akinek a Krisztus követéséből az egész világ ismeri. Mély bensőség, kedves közvetlenség, a középkori latinság mes- téri kezelése, a gondolatok legfinomabb árnyalataihoz si- múló, hajlékony, lendületes, rímben és ritmusban gazdag nyelvezet, egyszerűség, világosság, igazi katholikusfölfogás jellemzik. Legkiválób munka e kötetben a Soliloquium animae.

A Kempis Tamás munkáit tartalmazó kódexek közül 3 magától Kempis T.-tól származik. Összes műveinek mintegy 47 százalékát tartalmazzák ez autograf kódexek. De a Pohl- féle kiadás első kötetének egyetlen száma sincs bennök. Ezek szövegének megállapítása, az eredeti, a K. T. tollából kike- riilt hiteles szöveg lehető megközelítése céljából a fárad- hatatlan kiadó rengeteg kódexet fölkutatott. A könyvnek majdnem felét kitevő jegyzetekben ismerteti a könyvtára- kát és katalógusokat, melyekben Kempis-iratok után kuta- tott. Részletesen leírja mindazon kódexeket, melyekben Kempis-kiadása jelen kötetének valamelyik iratát megta- lálta. Ismerteti a kódexek anyagát, nagyságát, korát, íróját, tartalmát, írásmódját stb. 29 kódexet s két XV. századbeli nyomtatott kiadást ír le ilyeténképen. Külön foglalkozik a kódexek korával (a legrégibb 1424-ből, a legfiatalabb 1525-ből való; a legtöbbnek nincs évszáma, de annyi bizo- nyos, hogy egyik sem származik a XIV. századból, ahogy eddig, főleg egy párisi kódexről tartotta Mabillon is és ebből is érvet kovácsoltak Kempis T. szerzősége ellen), rokonságával (keresi t. i. — és pedig nagy kritikával és