Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
39 gok, állatok, emberek erények és bűnök jelképeivé lesznek. Odysseus élete azt tanítja, hogy mikép kell a bűnt kerülni és az erényt gyakorolni. Elhagyja a lotophagusok földjét, azaz lemond a bűnös élvezetekről. Megvakítja a vad Kyklopst, vagyis uralkodik haragján. Kikerüli Scyllat és Charibdist, tudniillik érintetlen marad a kicsapongásoktól és szemérmetlenségtől. így lett az allegorikus magyarázat a görög bölcseknél egyrészt mentőeszköz arra, hogy Homerost ellenvetésektől és szemrehányásoktól megóvják, másrészt módot találtak benne, hogy bölcseleti nézeteiket ne kelljen áldozatul hoz- niok a néphitnek, melynek valótlanságát felismerték. Az allegoria minden ellentétet kiegyenlített. A görög bölcselők ily módon megmutatták a zsidók- nak a módot, melyen atyáik hitét nemcsak a görög böl- cselettel kibékíteni, hanem a pogányok ősi hitük elleni támadásának élét letörni is tudták. Ha a pogányok minden bölcsességüket Homerostól származtatták, nem tehették-e a zsidók ugyanezt Mózessel ? És valóban a hellenista zsidó szentírásmagyarázók ráléptek erre az útra. A Szentírásban kétségtelenül vannak képletes kifejezések, sőt képletes el- beszélések. A 79. zsoltár elbeszéli, hogy Isten szőlőtőkét ültetett át Egiptomból Palesztinába, amely ott gyökeret ver, betölti az egész országot és ágait a tengerig kiterjeszti. De azután elpusztítja Isten a szőlőkért sövényeit, úgyhogy mind- annyian, kik elmennek mellette, tépik gyümölcsét, a vad- állatok pedig elpusztítják. Az értelme e képletes beszédnek az, hogy Isten elhalmozta Izrael népét jótéteményekkel, de azután, mivel hálátlansággal fizetett, átengedte az ellenség pusztításának. A szövegből, összefüggésből, beszédmódból nyilvánvaló, hogy ily elbeszélést nem szabad a szavak betű- szerinti értelmében felfogni, hanem átvitt értelemben, mert ez az egyedül jogos és az írótól szándékolt értelem. A hel- lenisztikus zsidó szentírásmagyarázóknak elégséges volt az a tény, hogy a Szentírásban vannak képletes beszédmódok, melyeket ők allegóriának neveztek, hogy elfogadják a görög bölcselők allegorikus magyarázatát és a Szentírásban ott is PHILO ALLEGORIKUS SZENTIRÁSMAGYARÁZATA
