Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Martin Aurél: Philo allegorikus Szentírás-magyarázata
PHILO ALLEGORIKUS SZENTI RÁSM AGYARÁZAT A 37 szert, hol a másikat találták nála szembetűnőbbnek, majd Plato, majd Pythagoras követőjének mondották. Ugyanazon joggal lehet őt sztoikusnak is nevezni, mert a sztoicizmus behatása rá legalább is oly nagy volt, mint akár a Plato, vagy a neopythagoreizmus behatása. Nem jellemezné azonban Philot találóan az, aki csak görög műveltségét hangsúlyozná. Philo sohasem jut annak tudatára, hogy a zsidó szellem határait átlépné, attól elide- genednék. Híven ragaszkodik a zsidósághoz, minden mun- kásságával annak érdekeit akarja szolgálni, a görög bölcse- ség nem tette hűtlenné ősi hitéhez. Életében jámbor, szi- gorúan hivő és a törvényt betartó zsidó volt. Kérdéses ugyan, hogy a héber nyelvet folyékonyan beszélte-e. A Szentírást csak görög nyelven olvasta, de ismerte a palesz- tinai rabbinikus irodalmat. A palesztinai halacháról van álta- lános ismerete, a haggadikus szentírásértelmezésnek pedig valóban mestere, s-igaza־־Wn SclTüremek, hogy Philo tanult annyit a zsidó rabbiktól, amennyit a görög bölcsektől el- sajátított. Zsidó szellemének lényege azonban az az elv, hogy a zsidó a Mózes-féle kinyilatkoztatással a legfőbb vallási ismeret birtokába jutott. Mózes thorája neki a leg- főbb, egyedüli és döntő tekintély: tökéletes kinyilatkoztatása az isteni bölcsességnek. Minden, ami Mózes szent irataiban van, isteni ige. Nincs bennük egy szó sem valami különös jelentőség nélkül. A többi próféta irata is isteni kinyilat- koztatást tartalmaz, mert minden prótéta Isten tolmácsa. A szentiratokat Isten sugalmazta. A sugalmazás idejében a a szentíró elragadtatás állapotában van s öntudatát veszti, Istennek eszköze. A próféta semmit sem hirdet a sajátjá- ból — írja Philo — csak tolmács és az egész idő alatt, melyben Isten ihleti, öntudatlan, mert értelme elhagyta lel- kének várát és elköltözött. Philonak ezen felfogásával a Szentírásról, nevezetesen a Mózes-féle törvény feltétlen tekin- télyéröl összefügg további feltevése, hogy épen a Szent- írásban, minden ismeretnek forrásában v^n meg minden igaz bölcsesség. Másszóval: Philo minden bölcseleti tudást, melyet tényleg a görög bölcselőktől sajátított el, az ószö-
