Hittudományi Folyóirat 24. (1913)

Dr. Erdőssy Gyula S. J.: Az I. és II. század eretnekeinek tanuskodása evangéliumaink hitelessége mellett

EVANGÉLIUMAINK HITELESSÉGE

367

20, 1: «És bement a bába és mondá Máriának: Feküd- jél le, ugyanis nagy feladat vár reád. És megérinté Salome ujjával természetét és fölkiáltott és mondá: Jaj nekem gonosznak és hitetlennek, minthogy az élő Istent megki- sértettem, és ime kezem tüzesen lehull rólam.» 1

Dr. Hanuy a protevangélium 19, 3-ban, a szűz szülé- sének elbeszélésében fölismeri Máté 1, ló: «Jákob pedig nemzé Józsefet, Mária férjét, kitől született Jézus, ki Krisz- tusnak neveztetik.» Lásd Hittudományi Folyóirat, Budapest, 1907, 528. s köv. old. — A szerző külön kiadása: «A pár- thenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben», Budapest, 1907, 92. 93. old.

Amint Jusztin vértanú Tryphóval folytatott dialogusá- bán ,az Úrnak születéséről egy Bethlehem melletti barlang- bán' ír, úgyszintén egyéb toldalékok, lehetnek ugyan a protevangéliumból ־ (Bardenhewer: Gesch. der altkirchl. Litteratur, I. 405.), biztonsággal azonban állítani nem lehet. (Cornely Rezső S. I.: Historica et critica introductio in U. T. libros sacros I2 237.)

Szent Jusztin dialógusa Trpyhóval, 78. fej. (M. Patr. Gr. 6, 657.): «Megszületvén pedig Bethlehemben a gyér- mek, minthogy Józsefnek e helységben nem volt, hova betérjen, a községhez közeli barlangba vonult.»

V. ö. Protevang. 18,1: «És [József] talált ott egy barlangot és bevezette őt [Máriát], és eléje állította fiait és kimenvén Bethlehem környékén bábát keresett.» (Tischendorf, i. m. 33. old. — Hennecke, i. m. 61. old. — Thilo, i. m. 241. old.)

Szent Jusztin dialógusában még egy szöveg emlékez- tét a protevangéliumra; ugyanis a dialogus 100. fej. M. 6, 711.): v-Szüz Mária pedig telve hittel és örömmel, Gábor angyalnak, ki neki az Örömhírt jelentette, hogy az Úrnak Lelke fog reá szállni,... feleié» ... 1

1 E szöveget görögül közli Tischendorf Szilárd: «Evangelia apó- crypha»,2 Lipsiae, 1876, 37. és köv. old. — Németre fordította Hennecke Edgár: «Neutestamentliche Apokryphen», Tübingen, 1904, 61. old. — Kevésbbé sikerült latin fordítása található Thilo János «Codex apocryphus N. T.» (Lipsiae, 1832.) c. munkájában, I. kötet 249. s köv. old.