Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL ׳215 nagy bölcselőnek gondolatait különösen a nehezebb és talán kétértelmű helyeken. így történt, hogy eltelve a neoplato- nikusok emanatiójának elméletével, a világ örökkévalóságát vallották. Majd az emberi értelmet mihamar úgy értelmez- ték, hogy az az emberen kívül létezik; nem tartozik az ember természetéhez; egy minden emberben; és utolsó azon szel- lemi körök között, amelyek Istenből kiömlenek. Majd vissza- térve Arisztotelész szelleméhez, égy egész sor vallásbölcseleti és misztikus kérdést arisztoteleszi alapon fejtegettek és ezek a gondolatok a nyugati kereszténységhez, mint eredeti arisz- toteleszi tanok jutottak el. Ez az eredete a híres «Ariszto- telesz Theologiájának» is. A görög bölcseletnek a mohamedán vallással való össze- keverése lángra gyújtotta az orthodoxok, Mutakallimun és a bölcselők egymás ellen való harcát. A hit és az észnek, a credo ut intelligam és az intelligo, ut credam elveinek volt ez a halálküzdelme, amely a hitnek győzelmével vég- ződött. De ez a győzelem másrészt vereség is volt, mert a hitet az ésszel kiegyeztetni nem sikerült és a hit is, az ész is visszavonultak a maguk körébe. Általánossá vált a meg- győződés, hogy lehet valami a vallásban igaz, ami az ész előtt előtt képtelenség és lehet az ész előtt valami nyilván- való, ami a hit szemében hamisság. A «kétféle igazság» lehetőségének terjesztése és vallása a hitnek és az észnek csődje. Nevezetesebb bölcselők a következők: 1. El-Farabi. (f 950.) A görög bölcselet magyarázója és Ariszto,telesz műveinek kiváló ismerője. Művei: Analitica posterior; de Ortu scientiarum; de intellectu et intelligibi a középkorban ismeretesek és sokszor idézett írások. Méta- fizikájában neoplatonikus gondolatok és a pantheizmus ize találhatók, amelyek végül miszticizmusban hangzanak el. 2. Ibn-Sina (Avicenna. 980—1036.) Orvos és theologus. Iránya neoplatonikus, mégis jobban és hűbben értelmezi Arisztotelészt és a nagy görög bölcs gondolatainak igazi értelmét törekszik visszaadni. Művei: Logika, Phisika, Méta- phisika. Kisebb értekezései: De divisione scientiarum; de
