Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
definitis et quesitis; de Anima; aphorismata de Anima és a Bölcsesség kalauza. A logika szerinte is bevezető út és a tudományokba és a bölcseletbe. A tudományok felosztását a XIII. század tőle vette át. Az elméleti bölcselet körébe tartozik a fizika, mathema- tika, theologia; a gyakorlati bölcselet körébe pedig az ethika, gazdaságtan és a politika. Bölcseletének lelke a metafizika. Itt bizonyítja be Isten létét, mint egyúttal mindennek a legtökéletesebb okát. A világ a maga mivoltában összetett; ami pedig össze- tett, az szükségkép nem létezik. Csak olyasvalami, ami· létezhetik is meg nem is. És ha mégis létezik, akkor nem önönmagától létezik, hanem valaki más akaratából, aki azt- létrehozta. Ez pedig Isten. Isten föltétlenül egyszerű. Minden tulajdonsága azonos az ő lényegével. De miből lett a világ? Puszta lehetőségből-e vagy valamely állományból ? Ha lehetőségből, akkor ennek a lehetőségnek kell valami állagnak lennie, de ez képtelen- ség! Tehát a világ keletkezése számára föl kell vennünk valami állagot és ez anyag, mint minden valóságnak örök alomja. De ha az anyag öröktől van, akkor a világnak is örök- tői fogva kell léteznie. 1. Mert az anyag tényleg csak a világ valóságos dolgaiban létezik. 2. Az ok és az okozat egymásnak mindig megfelelők. Ha tehát Isten a világ oka; a világ oka pedig Isten okozata, a világ nem létezik Isten nélkül és Isten pedig a világ nélkül. Ha tehát Isten örök; a világnak is öröknek kell lennie. És pedig Isten örök ön- magától fogva; a világ pedig örök Isten miatt, aki a vilá- got öröktől fogva okozza. Isten örök minden idő nélkül ;a világ ellenben örök örök időtartamtól. Amint pedig a világ nem jöhetett volna létre Isten nélkül, úgy a valóságban sem áll- hat fönn Isten nélkül. Fönnmaradása Isten fönntartó kauzali- tásától, tevékenységétől függ. A teremtés örök ténye azonban nem az ő akarati tévé- kenységének az eredménye. Isten nem vágyódhatik semmi 216 DR. TRIKÁL JÓZSEF
