Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
182 DR. TRIKÁL JÓZSEF és a római néppel kereskedelmi összeköttetésben állottak. Még Németország keleti része is részesült a nyugati ger- mánok és később a frank birodalom közvetítése révén a római műveltség áldásaiban. Az élet mindig olyan lapos, olyan egyszerű, vagy olyan emelkedett, amilyen kezdetleges vagy amilyen fejlett a gondolkodás. A római élet pedig mindenüvé elvitte a maga szellemét, kulturális és társadalmi intézményeit, élet- módját, szenvedélyeit, erkölcsi nézeteit. Mindezek ugyan a gyakorlati észnek és életnek birodalmába tartoznak, de a gyakorlati élet tápláló forrása mégis csak az elméleti ész, amely legközvetlenebbül az irodalom és művészetek utján megy át a mindennapi életbe. Annak a földmívesnek, aki a fővárost gyakran látja és a nagyvilágban vagy Amerikában is megfordul, más a föl- fogása, más a gondolkodása, mint annak az egyszerű ember- nek, aki hegyes-völgyes, szűklátókörű világban él. Ez a gya- korlati ész és tágabb szellemi látóhatár pedig a szellemi életnek, sőt a bölcseleti gondolkodásnak is alapja. És mi bővíti jobban a szemhatárt, mi nyújt több tapasztalatot, mi ébreszt föl több vágyat szebb, jobb és nemesebb élet után, mint a világjárás, a más népekkel való kereskedelmi köz- lekedés, a kereskedelem révén szerzett gazdasági jólét. Mindez megvolt a középkorban. És a kereskedelmi köz- pontok voltak a középkori művelődésnek, irodalomnak és művészeteknek is a központjai. Páris, Köln, Velence, Pisa, Genua, Flórenc stb. gazdag városok és a művészeteknek is fészkük. Velence az egész ismert világgal összeköttetésben van, közvetítője a Kelettel való érintkezésnek. Velencével pedig egész Európa üzleti viszonyban áll és Velence köz- vetíti a keleti műveltséget addig, míg végre a keresztes háborúk folytán minden nép és a többi olasz városok is közvetetlenül élénk összeköttetésbe jönnek a görög és a többi keleti népekkel. Főleg Velencéből nyernek az európaiak ösztönzéseket. Velence már a IX. században kezdi építeni a Márkus- templomot. ízlésében, berendezésében, gondolkodásában
