Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Trikál József: Tanulmányok a középkor keresztény bölcseletéről
bizánci. Velence egy darab kelet Európa testében. Érint- kezésben állt a zsidó, a görög, az arab, a szyr szellemmel; mindenütt fontos gazdasági érdekei voltak, ép azért türel- mes, meggondolt és számító. Velencében az inquisitiót elfogadták ugyan, de nagyon mérsékelt alakban.1 A tenger királynéjának tekintette magát. Évenkint eljegyezte magát vele: Desponsamus te, maré, insignum veri, perpetuique dominii.2 És valóban érdekköre a ten- geren óriási volt. A dalmát szigetek az ő művelődése kő- rébe tartoztak. Mikor a keresztesek Konstantinápolyi (1204.) elfoglalták, a főváros egynegyedét, a birodalomnak pedig három nyolcadrészét kapta. Megnyílt előtte a Fekete-tenger; Afrika és Syria partján szabadalmakat és kiváltságokat nyert. Trapezuntban a velencei polgárok egész negyedet bírtak és kereskedelmi piacuk volt Armenia, Perzsia és Mesopo- tamia, ahol pénzváltó házaik is voltak. Kandiát is megsze- rezték, mely Konstantinápolynál is fontosabb üzleti pont volt. Velence volt Európára nézve a keleti cikkek nagy áruháza. És a sok színes, sziporkázó áru, a perzsa sző- nyegek, a szelidfényű drágakövek, a ragyogó arany ötvös- munkák, a keleti elefántcsontáruk mind ízlést, művelődési vágyat, gondolatokat ébresztettek. Genua is nagy földterületet járt be hajóival. Kaffa és Azoff, továbbá Smyrna, Tenedos és Metelin; Afrikában Tunis; Európában Nimes, Aiguemortes, Majorca voltak főbb kereskedelmi pontjaik. De nemcsak az olasz városok érintkeztek a keleti mű- veltséggel. Európa összes kereskedelmi városai szállítottak kereszteseket és így azok is új piacokat nyertek. Déli Francia- ország, Friesland, Bréma, Fübeck kereskedelmi jóléte, iparuk és művészetük föllendülése innen erednek. A nyugati népek- nek tehát bő alkalmuk volt finomítani ízlésüket és az ipar- nak új ágait, az élet szépítésének új módjait eltanulni. Velence, Pisa, Genua és Olaszország normann építményei keleti hatást árulnak el, sőt igen sok oszlopot, szobrot, A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY BÖLCSELETÉRŐL 183 1 Cantu Xll. könyv. 1870. 2 U. o. 186.
