Hittudományi Folyóirat 24. (1913)
Dr. Pataky Arnold: «Isten országa» az ószövetségi Szentirásban
178 DR. PATAKY ARNOLD irataiban ennyire kifejezésre jut, a fogság után élő zsidó- ságnak egész vallási lelkűidében találja magyarázatát. Már azon idő felé haladunk, amelyben a zsidó vallás a nomiz- musnak, szinte a thóraimádásnak veszedelmes, lélekölő lej- tőjére lép. A vallásos élet lényegévé a mózesi törvény szigorú megtartása lesz. Az ember csak a szellemi szolgaság jármát érezte — melyről szent Pál levelei oly elevenen szólnak — s ennek természetes következménye, hogy a törvény megadóját király névvel illették, hozzákapcsolva e névhez a keleti fejedelem despotismusának fogalmát is. Az ószövetségi széntiratok között időrendben talán utolsó helyen áll, vagy legalább is az utolsók között van a Bölcseség Könyve. Az ószövetségi dogmafejlődés szem- pontjából e könyvek rendkívül fontos szerepe van. Tár- gyunkat az érinti, hogy e könyvben Isten országának új értelmével találkozunk: Jahve a választott lelkek királya, kik vele együtt uralkodnak az örök boldogságban. E gon- dolat ugyan felcsillan már a Makkabeusok II. könyvében is. (7, 9.), midőn a második megkínzott vértann-testvér kifejezi azt a hitét, hogy «a világ királya» «az örök élet feltárna- dásába» fogja feltámasztani azokat, kik törvényeiért életüket adták; de a Bölcseség könyvében ez a remény többször is kifejezésre jut. Az igazak örökké fognak élni és jutalmuk az Úrnál van; dicsőséges királyságot nyernek, királyi ékes- séget az Úr kezéből, ki jobbjával védi őket (5, 15 skk.). A király, ki szereti a bölcseséget, örökké fog uralkodni (6, 22 sk.). Mint látjuk, a Bölcseség könyve a jámborul meghaltak boldogságát festi, de eközben Isten örök ural- mára is kitér. Ez örök isteni uralomról nyíltan is esik szó: «ítélni fogják a nemzeteket és uralkodnak a népeken és az ő Urok országlani fog mindörökké.» (3, 8.) Ugyanez a szentirat még más alkalmakkor is említi Isten országát, de a fentebb tárgyalt transcendentális értelemben: «A bölcse- ség... a bátyja haragjától futó igazat1 jó utakon hordozta, és megmutatta neki az Isten országát és a szentek tudó1 Jákobot.
