Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Werdenich Endre: Az állag és személy mibelétéről
36 DR. WERDENICH ENDRE. ahhoz valami pozitívumot hozzáad ? Ezzel a megtestesülés titkához érkeztünk, s helyén valónak találjuk röviden körül- vonalozni az unió hypostatica-t oly alakban, amelyben az az emberi természet részéről nem valami valósághiányt, hanem megfordítva, többletet tartalmaz. A hittudósok mindnyájan tanítják, hogy a megtestesülést, a hypostatica uniót létesítő működés, mint Krisztus emberi természetére ható vagyis kifelé ható isteni működés mind a három isteni személynek közös működése. E működés, mint a teljes Szentháromság működése egyesítés (unire), azaz : az emberi természetnek egyesítése az Igével ; amennyiben pedig az Igének működése, annjóban felvevésnek (assumere, assumptio) nevezzük.1 A felvevés nem különbözik dologilag az egyesítéstől, mert egyik isteni személynek sem lehet külön kifelé ható működése, amely nem lenne egyszersmind a másik két személynek is a működése. Mint minden működésnek, úgy az Isten kifelé ható működésének is a szenvedő alanyon, itt az emberi természeten, valami okozatot kell létesítenie, egy valóságot, amelj- eddigelé még nem létezett. Az új valóság, amely az emberi természetet módosítja, s amelyet a Szentháromságnak folton tartó működése létesített és tart fenn, alapját képezi a személyi egyesülésnek (unio hypostatica), mint viszonjmak, s a valószínűbb vélemény szerint, mint minden viszonyalap (fundamentum relationis) általában, dologilag azonos is ezen viszonnyal. Az új valóság,2 az emberi természetnek egy új állagi létmódja (modus substantialis), már egész természeténél fogva az emberi természetet az Igéhez tartozóvá, az Ige által birttá teszi, s ennek kapcsán eddigi ön- birásától, személylététől megfosztja. Az önbirás elvesztése tehát az új állagi mód, egy új valóság felléptével esik egybe, s nem jelent semmi valóság veszteséget. Ezen következtetésünkkel teljesen egyetért sz. Tamás is, aki a személyiét hiányát Krisztus emberi természetében így magyarázza : 1 S. Theol. 3., 2., 8. 2 Suarez szerint modus unionis. In 3 part. disp. 8. sect. 2.
