Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kiss János: A bölcselettudomány jelentősége
562 VEGYESEK. philosophae előszavában azt mondja, hogy a bölcselet célja mindent, ami az ember elé tárul, tökéletesen megismerni s ez abban áll, hogy mindent első okaiban értsen át.1 Rant mint kritikus első sorabn ugyan az emberi ismeret értékének megállapítását tartja a bölcselet hivatásának,2 de egyúttal világnézetet is vár tőle, mert meg kell felelnie ezekre a kérdésekre : Mit ismerhetek meg ? Mit kell tennem ? Mit remélhetek ? Mi az ember ?3 Hogy a bölcselettudományról némely és pedig nem kevés újkori bölcselőnél az aristotelesitől eltérő fogalmazással találkozunk, ennek két okát találom. Ugyanis némelyek meghatározásukban, sőt egész bölcseleti munkásságukban annak, amit a dolgok alapjainak és okainak tökéletes megismerése kifejez, csak egyik vagy másik mozzanatát hangsúlyozzák, miért is az ő fogalmazásuk tartalma csak része annak, amit Aristoteles a bölcselet meghatározásába foglalt. Mások ellenben a végső alapok és okok megismerését lehetségesnek nem tartják s ezt a felfogásukat már a bölcselet meghatározásában jelezni kívánják. Abban azonban mind megegyeznek a stagirai bölccsel, hogy a bölcseletnek a lehető legtökéletesebb ismeretre kell törekednie. így, hogy a főbb árnyalatokat érintsem, ha némelyek a bölcselettudomány lényegét az ismeretek egységesítésében látják, ezt tartalmazza az adott meghatározás is, mert a végső okok s maga a lényiség mindent egyesít és senkinél nem találunk a tudományok közt nagyobb egységet, mint épen Aristotelesnél, akinél tulajdonkép egy a tudomány, mert egyrészt a tudományok közös tárgya, a lény, másrészt a 1 »Philosophiae voce sapientiae studium denotamus, et per sapientiam non solum prudentiam in rebus agendis intelligimus, verum etiam perfectam omnium earum rerum, quas homo potest novisse, ■scientiam, quae et vitae inserviet . . . Hoc vero summum bonum, prout absque lumine fidei sola ratione naturali consideratur, nihil aliud est, quam cognitio veritatis per primas causas, hoc est sapientia; eius studium philosophia est.« Principia philosophiae, Praefatio. 2 Kritik der reinen Vernunft. Einleitung. Kants sämmtliche Werke, Rosenkranz, Leipzig, 1838. III. 17. s köv. old. 3 Logik, Kant műveinek id. kiad., III. 186. old.
