Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kiss János: A bölcselettudomány jelentősége
VEGYESEK. 563 közös ismerőerő minden tudást egyesít. Akik a bölcselet- tudomány tisztéül kizárólag az ismeretelmélet megállapítását tartják, megtalálják ezt a mozzanatot a szóban forgó meghatározásban, mert lény alatt Aristoteles nemcsak a magában valót, hanem a megismerést is érti s ennek elemzésére és értékelésére kiváló gondot fordít ; csak azt ne várják a stagirai nagy gondolkodótól, hogy a valóság megismeréséről lemondva vagy ettől eltekintve, ami az ismeretelméleten kívül esik, azt a bölcseletből elengedje. Windelband az értékelésben 1 látja a bölcselet feladatát. Ezt a feladatot Aristoteles hiány nélkül teljesíti, amikor az igazat, jót, szépet, a célokat és a rendet vizsgálja, ám mindez a dolgok tökéletes ismerete, tehát az alapok és okok nélkül nem lehetséges. Wundt2 Rosenkrantz-cal3 és Harms-szal4 azt kívánja a bölcselettől, hogy a részlettudományokat ellentmondás nélkül való rendszerben egyesítse. Szép feladata lehet ez a bölcseletnek, többé-kevésbbé meg is felelhet neki, de csak akkor, ha működését már jóval előbb megkezdte, ott, ahol minden tudomány kezdetét veszi, a fogalmak és első elvek megállapításánál, hogy ezeket a különleges tudományoknak átadhassa. A Wundt-féle fogalmazás nem meríti ki a bölcselet feladatát, sőt épen azt nem tartalmazza, ami benne előbbrevaló és alapvető. Wundttal teljes ellentétben Schubert-Soldern a tudományok előfeltételeit várja a bölcselettől.5 A bölcselet valóban hivatva van ezeket megadni, de ez még nem meríti ki feladatát. Eichte J. G. szintén csak egy részét jelöli meg a bölcseletnek, amikor azt tudománytannak, Wissenschafts- lehre-nek mondja.6 Ugyanezt kell tartanunk Lazarusról és Fechnerről, kik a bölcseletet a tudományok tudományá1 »Wissenschaft von den Prinzipien der absoluten BeurtHeilung.« Präludien. Freiburg in B. 1884. 46. old. 2 Einleitung in die Philosophie. Leipzig 1901. 19. old. 3 Wissenschaft der Wissenschaften. I. 29. old. 4 Prolegomena zur Philosophie, 1. old. 5 Vierteljahrsschrift für wissentschaftl. Philos. 21. köt. 152. L. Eisler. Wörterbuch der philosophischen Begriffe, Philosophie. 6 L. Eisler id. m. Philosophie és Wissenschaftslehre.