Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
AZ ANAL. ÉS SYNTHETIKUS MÓDSZER ISMERETELMÉLETI SZEMPONTBÓL. 541 létezik tovább, ha attól megszabadul is. Ez az előrelétezés, praeexistentia tana. A lélek tulaj donképeni mivolta és rendeltetése a test nélküli létezésben van. Testben való élete folyamán gondolkozását, tisztán látását megzavarja, korlátozza az érzékiség. Plato egy találó hasonlattal világítja ezt meg : Amint az ember, aki valamely barlang bejáratánál háttal kifelé ül, a szemközt levő falon látja a barlang előtt elvonuló dolgoknak árnyképeit, úgy a lélek is a test tömlöcében ül és látja a tárgyaknak különféle árnyékait, melyek a test nyílásain : a szemen, fülön keresztül a körötte fekvő dolgokról rávetődnek. Tehát az érzékek által szerzett ismeret úgy viszonylik a dolgokhoz, mint az árnyék a valósághoz. A léleknek ki kell emelkednie testének sárházából, le kell vetnie személyiségét, hogy egyéni öntudatából belemerüljön a végtelen szellembe, ahonnan származott. A rationalismus másik alakja a XVII. századbeli úgynevezett mathematikai észelvűség, amely mennyiségtani tételekből akar levezetni minden ismeretet. Szerinte minden tudománynak, különösen és főkép a természettudománynak a mathematika alakját, vagyis egy elvekből levezetett bizonyító rendszernek alakját kell magára öltenie. Cartesius és Hobbes egyeznek ebben az alapföltevésben, Spinoza ethiká- jában kísérletté meg annak keresztülvitelét. Kérdés most már, milyen a megismerés első elveinek természete 1 Cartesius szerint velünk született eszmék azok. Ez a kifejezés emlékeztet Platóra. De csak a név régi, nem az értelme. Cartesius ugyanis nem beszél az előrelétezésről, sem a visszaemlékezésről. Vannak a megismerésnek, Cartesius felfogása szerint, olyan elemei, melyeket eredetileg az ész hoz létre és nem szorulnak tapasztalással való igazolásra. Mutatja ezt a mathematika is. Ennek elvei meghatározások és sarkigazságok. Ezek bizonyossága nem a tapasztalattól és megfigyeléstől függ, nem azokon alapszik. A mathematika minden helyes értelemben vett tudomány formája. így a természettudományé is, mely a mennyiségtan egyik ága. Cartesius gondolatrendszerében törekszik
