Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Kele István: Az analytikus és synthetikus módszer ismeretelméleti szempontból
542 DR. KELE ISTVÁN. is egy mathematikai fizika lehetőségét bizonyítani. Evégből a test lényegét tisztán a kiterjedésre szorítja össze. Nincsenek a testnek más határozmányai, csak mathematikaiak. Ezért mathematikailag kell kezelni. »Corpus est res extensa.« Ez mennviségtani meghatározás, akár a szög, kör vagy gömb meghatározása. A lélek fogalma Cartesiusnál : Mens est res mere cogitans. Ezen meghatározásokon kívül beszél még néhány sark- igazságról, mint pl. : Az anyag mennyisége sem nem gyarapodik, sem nem kevesbedik, A mozgás mennyisége változatlan. A mozgás sem nem keletkezik, sem el nem múlik, hanem csak átmegy egyik testről a másikra. Az érzéki észrevétel. a tapasztalás jelentősége ezen tételekre nézve csak annyi, hogy az első lökést adja azok megalkotására. De csak bizonyítással szerzünk tulajdonképeni teljes tudományt. A másik kérdésre, hogy honnan ama tantételek megegyezése a valósággal, Cartesius így felel : Igaz, amit tisztán és világosan megértek, belátok. Quidquid clare et distincte percipio, verum est. Az igazság ezen ismérvének megállapításában Giordano Bruno megelőzte Cartesiust. Bruno szerint is, ami az értelem előtt világos, nyilvánvaló, ellenmondást nem tűrő, — igaz. Az érzékietekkel, a tapasztalattal szemben ép oly kétkedő, mint Cartesius. A végtelenről szóló munkájában, ahol pantheista húrokat penget, kifejti, hogy az érzék tisztán az ész gerjesztésére, az igazság érintésére és nem megítélésére való.1 »A mathematika formája minden tudománynak.« Ezt az elvet Spinoza vaskövetkezetességgel valósította meg bölcseleti rendszerében. Minden tudomány : metafizika, fizika, ismerettan, lélektan stb. geometriai, mathematikai formulák szerint kezelendő. Mutatja ezt az a körülmény is, hogy minden könyv meghatározásokkal és sarkigazságokkal kezdődik. Ezeket követik a tantételek és bizonyítások, korolláriák és scholiák. 1 Lásd: Kozáry Qy. : Ismerettani tanulmány. Bölcs. F. 1892. 72. 1.
