Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Werdenich Endre: Az állag és személy mibelétéről
28 DR. WERDENICH ENDRE. hogy mindkét rész protoplazmát visz magával és teljesen egyenrangú két állattá válik. Egy állatból tehát két ugyanolyan állat lett. Ez esetben három ténnyel van dolgunk, amelyeket nem lehet tagadni, s amelyek különös figyelemre méltók. Az eredeti sejt, mint élő állati szervezet, alany volt. Egy alanyból két alany lett. Az új alanyok nem esetleg keletkeztek, hanem a természet szándéka szerint. Ez utóbbi körülményt különösen is kiemeljük. A kőnek szétdarabolásá- ban az új darabok száma és nagysága teljesen a külső tényezőktől függ, a természet pedig inkább szenvedőlegesen viselkedik. Itt ellenben az új alanyoknak úgy a számát, mint nagyságát a természetnek benső teleologiája határozza meg. S ha azt kérdezzük, hogy az új sejteket miért kell egységes és külön alanyoknak tekintenünk, a helyes felelet csakis az lehet, hogy az új sejteknek önálló és egységes élet- elvök van s így az egész test önmagának működik és önmagát bírja. Az új alanyiét nem akkor kezdődött, amikor a két sejtfól között az összefüggésnek utolsó szála is elszakadt, hanem akkor, amikor a volt sejtrészek önálló és egységes életelv alá kerültek, ha ezután esetleg bizonyos ideig valamikéjjen összefüggtek is. Az alanylétet alkotó önbirást tehát nem az összefüggés vagy elválasztottság, hanem a természetnek benső önbirása szerint kell megítélni. Ezek után az alanynak fogalmi jegyeit összefoglalhatjuk. Az alanynak mindenekelőtt állagnak kell lennie. A járulék nem a magáé, hanem az állagé, ens entis, mint sz. Tamás tanítja. Az önbirás továbbá egyedi konkrét állagot tételez fel. Az elvont faji természet sem a magáé, hanem formális létében csakis az értelem műve ; s amennyiben a valóságban megjelenik is, ismét nem a magáé, hanem az egyes egyedeké, amelyekben konkrét egyedi alakban fellép. Az alanynak tehát konkrét vagyis elsőrendű állagnak (substantia prima) kell lennie. Szükséges végül, hogy ez a konkrét egyedi állag teljes állag is legyen (substantia integra et perfecta). Teljes állag a nem testi állag, mihelyt nem része egy összetételnek, sem tényleg, sem pedig természetes rendeltetésénél fogva. Ha ugyanis része egy másiknak, vagy pedig egész természeténél fogva egy másikkal való egyesülésre van utalva, akkor már nem bírja magát a szónak teljes értelmében, hanem azé az összetételé, amelynek része. Ez okból nem teljes állag a hilomorfisztikus értelemben vett- ősanyag vagy lényegalak sem, ha magában tekintjük. Alany az angyal ; nem alany a testtel való közösségre utalt emberi
