Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

488

DR. MÖSSMER JÓZSEF.

szemléletes az Euklid-féle mértan és miért nem az a meta- geometria ? A logikai ideálizmusnak erre nincsen felelete. Már a közönséges logikában is elvonunk, eltekintünk az élettől, a konkrét valóságtól, ahol gondolat és nyelvbeli kifejezés annyira összeolvadnak, hogy Plato ugyancsak a becsmérelt érzékiségnek boszuja alatt mondotta : gondolat és beszéd ugyanaz.1 Valaki a logikáról mondotta, hogy még egy egyszerű népdalt sem tud teremteni. Nem is feladata. Azt azonban minden nyelvtanár meg fogja erősíteni, hogy egy jóravaló stilisztika előbbre viszi a tanulót a gondolkozásban, mint az elvont logika.2 Ezt amabban megtaláljuk. Az eredet logikáját azonban, mint Jerusalem mondja, csak szellemi hipertrofiában szenvedő elméletekben találjuk meg.3 Fönséges dolog az ú. n. tiszta gondolkozás. De hogy mennyire nem adaequat művelete ez az emberi szellemnek, arra argumentum ad hominem a szépnek, a művészeteknek rendkívüli hatása.4 Az összerű művészi vagy költői szemléletben megpihen a gondolkodásnak és életnek problémáitól széjjelhúzott, kereső, küzködő szellem ; az áradozó, diszkurziv lélek itt visszatér önnönmagába. Ha betekintünk Diltheynek a költés pszichológiáját5 alapozó kérdéseibe, lépten-nyomon akadunk az ismeretes terminusra : élmény. És valóban : »Die Unterlage aller wahren Poesie ist Erlebnis«.6 Ez kellő világításba helyezi az élményeket leíró pszichológiát. Ha gondolkodás alatt értjük az aktiv erőfeszítéssel bizonyos célra törekvő azonosító meghatározást, akkor a megélés abban

1 K. Uphues : Das Wesen des Denkens nach Platon. Landsberg. 1881. 15. 1.

2 E. Laas : der Deutsche Aufsatz. I. Berlin. 1898. 80. 1.

3 Jerusalem : Die Urteilsfunktion. Wien. 1895. 232. köv. I.

4 F. T. Vischer : Das Schöne und die Kunst. 2. Aufl. Stuttgart. 1898. 3. 1. : »Prüfstein einer philosophischen Weltanschauung ist es, ob sie das Schöne zu erklären weiss.«

5 Ez még parlagon heverő föld. Költőknek önvallomásaitól eltekintve, Diltheynek köszönünk legtöbbet. Das Erlebnis und die Dichtung. 3. Aufl. Leipzig. 1910.

6 Dilthey : Die Einbildungskraft des Dichters. (Zeller Aufsätze.) Leipz. 1887. 337. 1.