Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

elve menti meg. Ellenben az »eredet logikájának« valamennyi Ítélete (kivéve az analitikaiakat) valóban vét az azonosság elve ellen. »Die Identität (ist) nicht gegeben sondern sie wird im synthetischen Prozess der Erkenntnis erst erzeugt.«1 De vájjon mi joggal hozza létre, ha sem képzetekben, szemléletekben, sem fogalmakban vagy ítéletekben nincsen »adva« ? A kritikus bölcselet, amely elvéül kitűzte : »Wenn man einmal Kritik treiben will, so tue man es scharf, energisch und ganz«2 itt lemond és helyét dogmatikus decizióknak engedi át.

A bölcselet történelme mutatja, hogy az érzéki elemet, melyben gondolataink gyökereznek, majd túlbecsülték, majd semmibe sem vették, sőt még ennél is kevesebbre tartották, negativ, rossz tényezőnek, amely minden bajnak kútforrása. A lebecsült érzéki elem sajátságos módon boszulta meg magát Platón.3 Művész lelke a tiszta ideákat akkora szemléletességgel fogalmazta, hogy őt válaszotta bölcselőjének azon kor, amelyben az élet és az ösztönök lüktettek, mint soha annak előtte meg utána, a renaissance kora. Ö volt kedvelt bölcselője Schopenhauernek, kinek egész gondolkozása sarkalatos ellentéte az antik gondolkodásnak. Platóból vélte kiolvashatni, hogy az analitikai bizonyítások a mértanban semmit sem érnek, hogy az egyedüli bizonyíték itt is a szemlélet. Ez persze tévedés. Azt azonban épen a mathematikai bizonyításokban tapasztaljuk legjobban, hogy érzékeink mindig résen állanak, hogy beleszóljanak.4 Miért

1 Natorp : Logik. 18. 1.

2 Liebmann O. Die Klimax der Theorien. Strassburg, 1884. 75. 1.

3 Natorp remek munkájának : Piatos Ideenlehre. Leipzig. 1903. alapos hibája, hogy a plátói ideáknak szemléletességét, művészi értelmüket és értéküket nem veszi tekintetbe.

4 A. Gerstel : Über die Axiome der Geometrie. Leipzig. 1903. 109. 1. Höfler : Psychische Arbeit. Hamburg und Leipzig, 1894.. 92. 1. : »Frage ich mich ganz uneingeschüchtert .... woher ich die Vorstellung einer Geraden eigentlich habe, so kann ich mich der manchem vielleicht geradezu frivol klingenden Antwort »vom Anblick eines guten Lineals« nicht entschlagen.« I. Cohn: Voraussetzungen und Ziele des Erkennen«. 1908. 215. köv. 1.

GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN. 48 T