Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN.

485

arról hozzám szóló embertársaim, mint ahogy azt Poincaré1 hihetetlenül rossz okoskodásában felteszi.

A tárgyias gondolkodás itt is világos megkülönböztetésekre vezet. Valamint egy stilszerű épületen testi szemeinkkel látjuk tömegét, alakját, tagoltságát, arányait, lelki szemünkkel pedig a mindezek fölött uralkodó, azokat összetartó absztrakt törvényeit a mechanikának, úgy lelki világunkban is két tényezőt látunk összeforrva, de úgy hogy a szellemi uralkodik az érzékin, értelmet, jelentést adván neki. A hasonlat csak annyiban sántikál, amennyiben a gondolkodás igazán actus vitalis, vera operatio mentis, és nem szellemi mechanika.

Azért helyesen lát az Iskola lélektana elemi gondolkodást már az egyszerű értelmes fölfogásban és szemléletben. Ha látom a villámot, ha, mint Pázmány mondja, eszemben veszem, akkor ez igazi logikus aktus és tisztán terminológiai kérdés, hogy Ítéletnek nevezzük-e vagy sem.2

A kifejtett, teljes Ítélet, gondolat kéttagú, de nem úgy, hogy az egyik tagja egy pozitív semmi, amely csak a másik tagnak meghatározása folytán lesz valamivé, 3 hanem úgy, hogy az egyik tagja egy értelmileg felfogott érzéklet vagy fogalom, a másik tagja pedig fogalom. A józan pszichológia a tapasztalatból indul ki. Az pedig azt mutatja, hogy sem a külső és legnagyobbrészt sem a belső világ nem függ alanyi önkényünktől, hanem hogy van valami, ami e világot reánk kényszeríti. És ez a világ valóban nem az a »derűs régió, ahol a tiszta formák lakoznak«. 4 Lehetetlen mindent racionalizálni, a léten megtörik a gondolat. »Wir wissen nicht, wie

1 Der Wert der Wissenschaft. 2. Aufl. Leipz. u. Berlin, 1910. 497. köv. 1.

2 Sok munkát takaríthatott volna meg H. Maier : Psychologie des emotionalen Denkens. Tübingen. 1908. 140. köv. 1.. ha nem f áraszt ja magát ezen régi dolgoknak újra fölfedezésével.

3 Natorp : »Ein zu bestimmendes X wird bestimmt zum A.« »Das ursprünglichste Sein ist das logische, das Sein der Bestimmung«. (Die logischen Grundlagen. 41. 49. 1. Das zu bestimmende X ist nach Inhalt und Zahl unbestimmt. Logik. 13. 1).

4 Schiller : Das Ideal und das Leben.