Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
480 DR. MÖSSMER JÓZSEF. kiknek vezéreszméje az igazságnak abszolút volta. E. Husserl1 szerint : képzeljünk el bármilyen lényeket, bármilyen lelki élettel, a gondolkodás formális műveletét csakis úgy hatjhatják végre, mint mi emberek. Más logikai törvények lehetetlenek. A logikai idealizmusnak2 sajátossága főleg az, hogj7 nála a tiszta gondolkodás kútforrása minden ismeretnek. »Adva« csakis a gondolkodás van, más egyéb csak kérdőjel, amire a gondolkodás felel. Ezen marburgi újplatonizmus (jobban mondva újplotinizmus) egy láncszem abban a fejlődésben, amelyen az elméleti temrészettudományok újabban átmentek. A mathematika magába olvasztotta a fizikát. »Die Elemente als reale, objektive und vor allem als physische Daten verschwanden schliesslich ganz«.3 »Von diesem Gesichtspunkt aus ist alles, was objektiv ist, ganz eigentschaftslos und nur eine reine Beziehung .... man versteht so, wie einer, ich weiss nicht mehr wer, dazu gekommen ist, zu sagen, die Welt sei nur eine Differentialgleichung«.4 A mathematika és a geometria (amely emancipálja magát a tértől és a szemlélettől)5 pedig beleolvadtak a tiszta logikába.6 Evvel a föntebbi leíró módszer szerint kutatták, aminél azonban semmiféle >>charakteristiches Erlebnismomentre« nem akadtak. Külpe, úgy látszik, ma eltagadja lélektanának alapirányát. (Grundriss d. Psych. 1893.) Th. Lipps jelenleg módosítja nézeteit. Örvendetes, hogy Ebbinghaus nagy lélektanát most E. Dürr dolgozza át, aki a tárgyias gondolkodás alapján áll. 1 Logische Untersuchungen. 1901. II. 667. köv. 1. 3 Nagymestere H. Cohen, a marburgi iskola feje, aki kommentárjaiban Kant ismeretelméletéből minden pszichologizmust kiküszöbölt és önálló szisztémájában az Eredetnek logikáját, die Logik des Ursprungs, adja, amelyre vonatkozólag Höflertől a maliciozus tanácsot aratta, hogy inkább a logikának eredetét keresse. (Kantstudien B. 14. 222. 1.) 3 A. Rey: Die Theorie der Physik bei d. modernen Physikern. 1909. 214. 1. 4 H. Poincaré: Der Wert der Wissenschaft. 2. a. 1910. 198. 1. Tudtommal Poisson mondotta ezt először. 5 A. Gerstel: Uber die Axiome der Geometrie. 1903. 106. 1. (Wissenschaftliche Beilage z. Jahresbericht 1903. der Philos. Gesellsch. an. d. Univers. zu Wien.) 6 L. Couturat: Die pliilosoph. Prinzipien der Mathematik. 1908.227.1.
