Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

460

DK. MÖSSMER JÓZSEF.

pszichológusaink a fogalmakkal és Ítéletekkel szemben gondolatoknak nevezik.1 Tárgyuk nem magánvaló dolog, hanem azon leírhatatlan valami, ami két vagy több dolog között van.

Ami öntudatunkban véghez megy, azt nem mindig tudjuk, de mindig tudhatjuk, ha figyelmünket valamelyest reá fordítjuk. Ha a figyelem bizonyos fokot ér el, úgy hogy lelki munkára való készséggé lesz, akkor sajátságos módon minősíti az élményt. Más az, ha egy tartalom egyszerűen öntudatomban van és más az, ha a tartalmon keresztül mintegy annak tőlem független tárgyát értem, intendálom.2 Az érzéki megismerésnél ezen a tárgyra való reáirányultság egyértelmű a tudattal, hogy a tárgy realiter létezik. Ezen tárgytudatot ismét csak a már többször említett gondolat hozza létre. Ami pszichológusainknál közhely, hogy tárgyat csak gondolni lehet.3

A figyelem csak igen kevés dologra irányulhat egyszerre. Ha figyelünk egy egésznek egy részére, eo ipso homályba vész a többi rész és nem szükséges ezektől még pozitive eltekinteni. Ezen figyelést absztrakciónak nevezik. A szin- thezissel együtt adja azt a műveletet, amelyet determinációnak és generalizációnak neveznek. A legmesszebbre menő absztrakció a megkülönböztetéssel és szinthezissel együtt adja a számolási műveleteket. Hogy ezek, a négy alapművelet, a kombináció, a permutáció, variáció, differenciálás, integrálás egymásra visszavezethetők-e vagy sem, azt Zindler és Höfler már itt-ott érintik és Meinong iskolája valószínűleg még behatóan fogja fejtegetni.

A crux psychologorum-hoz értünk. Mit él meg a lélek akkor, ha Ítél ? Ne feledjük, nem az Ítélet logikájáról van szó,

1 I. Geyser : Einführung in die Psychologie der Denkvorgänge« 1909. 79. 1; G. sem nem pszichologista, sem lélektanát nem építi föl általában a szóbanforgó módszer szerint. Itt mégis különbséget tesz fogalom és gondolat közt.

2 Höfler: Logik. 1890. 7.1. Th. Lipps ; Leitfaden z. Psychol. 1906. 5. köv. 1.

3 Lipps i. h. 13. 1. A. Riehl : Der philos Kritizismus 2. a. 1908. I. 484. 1. Különben a pszichologistáknál ezen tétel csak pszichológiai megfigyelés, nem komolyan veendő ismeretelméleti elv.