Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban
GONDOLKODÁS ÉS MEGÉLÉS A LÉLEKTANBAN. 461 hanem az ítéletről mint lelki élményről. Ennek megfigyelése igen nehéz. Voltaképen furcsa és gondolkodóba ejtő dolog, hogy azon aktus, amelyet úgyszólván minden pillanatban véghez viszünk, annyira elrejtőzik lelki szemeink elől. Nem egy pszichológus vallotta be nekem, hogy nézeteit több ízben megváltoztatta. A limine el kell utasítanunk azon leírásokat, amelyek a problémát 'szem elől tévesztik, pl. hogy az ítélet két fogalomnak összekapcsolása. Eltekintve attól, hogy ép ezen összekötés van kérdés alatt, e meghatározás nem egyértelmű. Ha összekapcsolom a »hollót« és a »feketét« kapok esetleg »fekete hollót«, azaz jelzővel ellátott főnevet, de nem ítéletet : a holló fekete. Más lelki élmény az, ha zöld fára gondolok és más, ha úgy találom, hogy a fa zöld. A mondott kapcsolatban tehát ép az Ítélet lelke nincs meg. Hiányzik az Wundtnak és Erdmannak itéletszkémáiból is. Amilyen bizonyos, hogy a teljes ítéletben szétválasztunk egy. összetett képzetet (Gesamtvorstellung), mint azt Wundt állítja, oly bizonyos az is, hogy ezen művelet maga még nem Ítélet. Akárhogyan választom el a feketét a hollótól, abból nem lesz ítélet : a holló fekete. Ugyanezt mondhatjuk Machnak és Wahlenak leírásairól, amelyek az Ítéletnek puszta szimptomáit adják. Szerintük az Ítélet a lelki egyensúlynak helyreállítása, midőn egy képzet vagy fogalom beálltával megszűnik kérdező, nyugtalan állapotunk.1 Az asszociacionista pszichológusok, Hume nyomán, azt vélik, hogy felfödözték az ítéletnek ezen lelkét. Szerintük az összekapcsoláshoz hozzájárul még egy lelki aktus, amelyet az angol tágértelmű belief mintájára hitnek, vélekedésnek, meggyőződésnek neveznek. Minden Ítéletben, mondják, hiszünk, vélünk valamit valamiről. Azonban a pontos megfigyelés nem adhat igazat ezen elméletnek. Még azon ítéleteknél sem válik be, amelyekben csakugjmn hiszünk, vélünk, annál kevésbbé olyanoknál, amelyekben tudunk valamit valamiről. Hinni, beleegyezni, elfogadni, ezek mind akarat beli elemet foglalnak magukban. 1 R. Wahle: Über den Mechanismus des geistigen Lebens. 1906. 249. 1.
