Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Mössmer József: Gondolkodás és megélés a lélektanban

458

DR. MÖSSMER JÓZSEF.

eleven alakulás, mert a lélek a körben végigcsinálja a centrifugális és centripetális erők kiegyenlítő küzdelmét, melynél fogva a vonal ismét visszatér oda, ahonnan kiindult. A lélek életérzése eleven ritmusokban és ritmikus elevenségben lefolyó tekékenységben keres magának utat és így lelket kölcsönöz, saját magát, mindennek, amihez nyúl, magát éli bele mindenbe. Ez az ú. .n. beérzés, Einfühlung, amely a mai pszichológiában és esztétikában oly nagy szerepet játszik és amelynek finom, szemléletes leírásában Lipps Tódor1 igazi mester.

Ezen beérzésnek azonban még fontosabb szerepe is van. Öseredeti tapasztalatom, hogy én hozzám hasonló, élő és gondolkodó emberekkel érintkezem, habár tőlük a lelkembe nem jő más, mint ú. n. fizikai benyomás, szín, tapintat, hang. A razionalismus ezen tudatot is nagyon plauzibilisen szillogizmusra fogja visszavezetni. Azonban a beérzési ösztön, mint minden ösztön, erősebb a szillogizmusnál és ezt jóval meg is előzi. És amint beérzés által az emberi arcnak fizio- gnómiát adunk, amelyen keresztül a lelket látjuk, úgy látunk fiziognómiát és lelket minden individuumban vagy azoknak bizonyos összességében, bútorban házban, erdőben, tájban. Ezen beérzés és különféle módjai szintén termékeny és élvezetes fejezete a modern művészetelméletnek, ahogy azt egy Riegl, Schmarsow, Wölíflin művelik.

Ha tovább vizsgáljuk, mi történik bennünk, midőn gondolkodunk, két formális műveletet veszünk észre. A lelki tartalmak elválnak egymástól és egyesülnek másokkal. Elválasztás és összetevés, ezek eredeti aktusok és másra vissza nem vezethetők. Mindent, ami részekből áll, föl lehet bontani és az elemekből ismét összetételeket lehet alkotni. Mind a két műveletnek több fajtája és sokféle alkalmazása van, amelyekre nézve nézeteltérések nincsenek és a melyekről bőven értekeznek Kirchmann 2 és Kreibig.3

1 íh. Lipps : Grundlegung der Aesthetik. 1903. 9G. köv. 1.

2 Die Philosophie des Wissens. I. 1864. 96. köv. 123. köv. 1.

3 Die intellektuellen Funktionen. 1909. 86. köv. 1.