Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Irodalmi értesítő

172

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

A tétel folytatása természetesen az, hogy a választás nem szabad ; kell a szociológiát és nem lehet az erkölcstant választani, mert az erkölcstan nem tudomány.

A francia »mi tudósok« vezetői főleg Dürkheim és Lévy-Brühl, kiknek műveivel a louvaini szerző minuciózus akribiával foglalkozik.

S a hitetlen szociológusok talán meg is voltak lepődve, hogy a katholikus bíráló nagyrészben nekik ad igazat, csakhogy nem mindenben.

Deploige művének rövid foglalata ez :

Valóban választani kell egyrészt a tények alapján dolgozó szociológia és másrészt azon tisztán deduktív racionalista erkölcstan között, mely a francia állami kathedrákat vagy 80 év óta Cousin V. kezdeményezésére több nagyképűsködéssel, mint jóhiszeműséggel dominálta.

A jóllakott burzsoa eme kétkulacsos erkölcstanát, mely Rousseau szédítően egyoldalú, históriátlan és etnografiátlan előzményeiből épen a Rousseau-éival ellenkező következményeket vonta le, valóban megőrölte az idő, a tapasztalat, a történelmi, néprajzi és gazdasági valóságnak felébredt érzete, melynek szóvivői a baloldalon Comte pozitivizmusának követői, a jobboldalon pedig a katholikus kritika.

Választani kell; ebben a belga katholikus tudós igazat ad a francia »mi tudósoknak«.

De hogy mi között kell választani, abba Dürkheim uraiméknál egy kis hiba csúszott.

Választani kell a szociológia és nem az erkölcstan, hanem a valóság tanulmányozásán alapuló szociológia és azon íróasztali és kathedrai liberális erkölcstan között, mely azonban még távolról sem az erkölcstan, hanem sokkal inkább ennek képmutató paródiája. Elismeri tehát szerzőnk, hogy van konfliktus ; de kimutatja, hogy nem ott van, ahol a sociologia úgynevezett szóvivői keresik, hanem másutt ; nem a szociológia és az erkölcstan, hanem a szociológia és egy hamis erkölcstan között.

De szerzőnk nem elégszik meg a harctér helyes demar-