Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Terjed sz. Tamás bölcseletének művelése

VEGYESEK.

167

az értelmiség minden rétegét meg kell nyerni ennek a bölcseletnek. Ez különben csak egyike volt annak a tíz előadásból álló bölcseleti sorozatnak, melyet ebben az évben a Szent-Imre-Kör rendezett. E sorozat folyamán dr. Pro- hászka Ottokár székesfehérvári püspök egy-egy előadásban a kifejlődésről és a vallás mibenlétéről, dr. Schütz Antal kegyesrendi főiskolai tanár két előadásban a bölcselet mibenlétéről és tanulmányozási módjáról, dr. Notter Antal egyetemi tanár két előadásban a természeti jogról, végül dr. Kiss János egyetemi tanár négy előadásban a scholasticis- musról, a sensismusról és positivismusról s Kant rendszeréről értekeztek.

Ugyancsak sz. Tamás ünnepe alkalmából, március 6-ikán, a kalocsai Jézus-társasági érseki főgimnázium VIII. osztályában fennálló Bölcseleti Kör, mint más években is, nyilvános vitagyűlést tartott, a következő tételekkel és szereplőkkel:

1. A kritikából. 1. Sem a Descartes-féle »idea dara et distincta«, sem Jacobi alanyi érzete, sem a tekintély, hanem egyedül a nyilvánvalóság (evidentia) minden igazság ismertető elve (kritériuma), s minden bizonyosság alapja.

2. Kant transcendentalis kriticizmusa el nem fogadható.

3. Az eszméleti tapasztalatból merített közvetetlen ismeretek nem lehetnek tévesek.

4. Az érzéki észleletek megbízhatók.

5. Az analitikus közvetetlen igazságok abszolút igazak és bizonyosak.

6. A következtetés és a tanúskodás az igazság megbízható forrásai.

7. Az empiristák, pozitivisták és szenzualisták tana helytelen.

8. A mérsékelt realizmus egyedüli helyes magyarázata az egyetemes fogalmaknak.

9. A tévedés természetszerűleg nem szükséges.

Védő: Gullya László stefaneumi növendék.

Ellenvetők : Held Jakab papnövendék, Antóni Ferenc.

II. Az élet- és lélektanból. 1. Az élet bennható mozgás.