Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Terjed sz. Tamás bölcseletének művelése

168

VEGYESEK.

2. A szervetlen testekben nincs élet.

3. A szerves testek lényegileg különböznek a szervetlen testektől.

4. Az életelv nélküli leszármazás elmélete minden alapot nélkülöz és a józan bölcselet elveivel össze nem fér.

5. Az érzetek minőségi különbsége függ a) az inger minőségétől, b) az érzéki szervnek az ingerhez idomított alkotásától, c) az érző léleknek tehetségétől.

6. Téves azon elmélet, mely szerint a nyelv csak az indulatok kifejezésének átalakítása, vagy az állati hangok utánzása és tökéletesítése.

7. Lényeges különbség van az érzéki és értelmi megismerés közt.

8. Az eszmék (ideák) eredetét egyedül az arisztoteliko- skolasztikus elmélet magyarázza meg helyesen.

9. Az ember akarata szabad a belső kényszertől és a nagyobb jónak és belső meghatározásnak (determinatio) hatásától.

10. A lélek egyszerű szellemi állag és halhatatlan.

Védő : Szalay László.

Ellenvetők : Buzássy István stefaneumi növendék, Szom- mer Károly papnövendék.

III. Erkölcsjogi és szociológiai tételek. 1. Létezik természeti törvény.

2. A racionalisták és pozitivisták »független morálja« elvetendő.

3. A természetes jogrend kiegészítő része az erkölcsi rendnek.

5. A jogpozitivizmus önmagában véve helytelen és következményeiben veszedelmes.

5. A magánbirtok szükséges.

6. A történelem anyagelvi fölfogása helytelen.

7. Marx csere- és többérték-elmélete téves.

8. A szociáldemokraták tanai elvetendők.

9. Az államhatalom isteni eredetű.

10. A vétségek büntetésének célja nemcsak a javítás, hanem a megtorlás és visszariasztás.