Hittudományi Folyóirat 23. (1912)

Dr. Jehlicska Ferenc: A nyomor és a bűn

98

DR. JEHLICSKA FERENC.

feladata. Ha pedig a szükséges reformok késnek, annál inkább. A nyomor nem várhat. Kényelmes dolog lenne a jótékonykodásnak minden nemét lebirálni azzal, hogy az Ínség a társadalom sok fonákságából szükségképen ered s hogy azért előbb reformálni kell a társadalmat. A bajok okait kutató okoskodással — mondja helyesen Prohászka Ottokár — minden jót meg lehetne akadályozni ... A szerető tett segíteni akar itt és most a jelenlevő bajon s nem követeli a rossznak anyakönyvi kivonatát s a bajnak passzusát, hogy előbb belátása legyen az okozati kapcsolatba. Tudja, hogy a bajnak forrását is ki kell apasztani, de nem a kiapasztáshoz köti könyörületét.«1

Ismételjük tehát : Carthaginem esse delendam.

Ám ezzel a bűn kiirtva nincsen. Hiszen láttuk, hogy az anyagi jólét magában véve nem csinál angyalt az emberből. Az üres gyomor csak egy forrása a bűnnek. Igazi és főforrása a szív. Nem elég kielégíteni a gyomrot ; állandóan kell művelni a szívet, mert a gonoszságnak hétfejű sárkánya : a 7 főbűn a szívben lakik.

Budapest.

Dr. Jehlicska Ferenc.

1 V. ö. >>Kath. Gyermekvédelem« c. folyóirat. Esztergom. 1910. 2. sz., vezórczikk : A mi gyermekmentő egyesületünk.