Hittudományi Folyóirat 23. (1912)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
AZ ÉLETTAN ALAPVETŐ KÉRDÉSEI. (Folytatás.) élőlények dualizmusának további bizonyítása előtt az életnek az energetikai elmélethez való viszonyáról kell megemlékeznünk. Az energetikai elmélet régebben erős támasza volt az élet jelenségek anyagelvi magyarázatának. Mayer és Helmholtz elveit a természettudósok siettek az életjelenségekre is kiterjeszteni. A pszichofizikai megfigyelések szintén kedvezni látszottak a jelzett törekvésnek, mely a szellemi működések mechanikai fölfogásáért lelkesült. Az exakt tudományokra támaszkodó merev gépelvi fölfogás sikertelenül törekszik a világeg3’etem összes jelenségeit a parányok mozgásából, azok kölcsönös helyzetéből magyarázni g mindent mechanikai törvényekre visszavezetni. A világegyetemben történő összes változásokat egyszerűen energiaáttételnek tekinteni — túlzás. Újabban az energetikai fölfogás kezd a tektonikus mechanikai mellett előtérbe jutni, de mert a szervetlen világ jelenségeinek energetikai magyarázása nem old meg minden kérdést, azért a tektonikai mechanika sem mellőzhető. Az energetikai elmélet alkalmazása már a szervetlen jelenségekre vonatkozólag is sok nehézséggel jár ; a szerves világ életműködéseit már alig magyarázhatni vele kielégítően. Wilhelm Ostwald (lipcsei kémikus tanár) monisztikus energetikai világnézetében, mint tudjuk, eltűnik az anyag ; az egész világ csak módosulása az időben s térben elosztott 7*
