Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
AZ ÉLETTAN ALAPVETŐ KÉRDÉSEI. 753 állagi formát föltételezni. A szervetlen világban önmagától a vegyi és fizikai erő hatásától csak látszólagos szubstanciális változás lehetséges. Az új szervezet keletkezésekor ellenben szubstanciális változás történik; az új szervezet új lény, nem pedig módosult tömecshalmaz, nem a parányok új csoportosulása csupán. Szellemi működést csak ott kell föltételezni, hol nyíl- vánulnak, vagy nélkülözhetetlenül föltételezendők. Az okokat ok nélkül szaporítani oktalanság ! Az egyénekben nyilvánuló szellemi működések alanyául elég egy lelket fölvenni, fölös- leges minden tömecset lelkes lénynek vélni. Ha a szervetlen anyagoknak még tenyészeti életük sincs, még kevésbbé tulaj- doníthatunk nekik szellemi életet. Az anyagi erők működésé- ben nyilvánuló célszerűséget nem kell a parányokba oltott érzés meg akarás hatásának vélni; helyesebben fejti meg azt az anyag természetébe helyezett cél s törvényszerűség, mely benn van az anyag lényegében s az anyag erőit cél- szerűen működteti. Ahol célszerűség van, ott kell ismeretnek lenni, mely a működési törekvések indító oka; de ennek a célismeret- nek nem kell okve tét lenü lcélszerűen működő lényben lenni. A kezemben levő toll is célszerűen működik, cél felé törek- szik, bár erről mit sem tudhat, nem tudja meddig irányítom s minő gondolatokat s mi célból írok vele. Észszerűbb azt mondani, hogy a célratörekvő képességet az ősok helyezte a teremtett lényekbe ; a célt ismerő Terem- tőnek akarata a dolgokba helyezett erők, törvények, tulaj- donságok kényszerítő érvényre juttatásával uralkodik a természet mechanizmusa fölött. Ha az önmagukban önálló, független atomok élőlények volnának, akkor érthetetlen volna a szellemi működéssel bíró lényekben az öntudat egysége, melyet önmagán tapasztal az ember, bár nem tudjuk, miként lesz a külön- böző érzékelt benyomásból egységes öntudat. Tudatunknak saját énünkben való visszatükröződése oly jelenség, melyhez hasonlót nem ismerünk a természetben, sőt az anyagi mozgás nyilvánulásaival össze sem hasonlíthatjuk. Hittudományi Folyóirat. 1911. 48
