Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
752 HAJÓS SZANISZLÓ. anyag. De az elégséges ok elve alapján a megnyilvánuló erő- működés mögött működő okot, az észlelt tünemény mögött valamely lényt mint alanyt kell föltételeznünk. Az erő tehát nem üres fogalom, puszta elvonás, nem a törvény, sem a »teremtői lökés« fönnmaradása, nem az anyagtól realiter különválasztható dolog, nem külön állag, sem lélek. Az erő az anyag tulajdonsága, működőképessége s mint ilyen : az alanytól különböző járulék, mely csak alanyban, állagban létezhetik, de semmi sem bizonyítja, hogy ama alany lélek s szellemi lény. A lélek az anyaggal, a szervezet- tel úgy egyesül, mintha csak oly tulajdonsága volna annak, mint pl. az anyagnak az erő ; azonban valósággal midőn a lélek az anyaggal bensőleg egyesül, azzal egységes lény lesz, az anyagnak új létalakot ad, tökéletesbíti, élő lénnyé teszi. Operari segnitur esse.—A működés a lényeg természe- tének nyilvánulása, belőle következtethetünk —- bár nem szükségkép — a lény mivoltára. Ha minden lény él, akkor miért látjuk oly nagyon különbözően nyilvánulni az élő s élettelennek ismert anyagot ? Miért bír az élő, pl. az ember benső elhatározással s önállósággal a külső körülményekkel szemben ? Miért van az élettelen világban a mechanizmus kényszerítő vasszükségszerűsége ? A szervetlen világban semmi nyoma az érzés s akarás életjelenségeinek. Az élettelen anyag működését mindenkor tranzitív tevékenységként észleljük, a lelki, szellemi működés ellen- ben bennmaradó. Az anyag tranzitív s kiterjedt működései s a lélek egyszerű bennmaradó tevékenysége olyannyira különböző s egyben összeférhetetlen, hogy a lélek semmikép se töltheti be a fizikai s vegyi erőműködések szerepét. A szervetlen világban észlelhető jelenségeket, változá- sokat helyesebben magyarázhatjuk lélekkel bíró atomok föltételezése nélkül. Az anyag kémiai változásai az elemek új elhelyezéséből, más viszonyából származhatnak ; fölös- leges itt lélek működés föltételezésével az okokat szaporí- tani. A kristályképződésnél szintén elegendő az anyag erői- nek s a paránvok szabályos alakjainak egyensúlyra törek- vését látni, nincs szükség ott benső alakító elvet, külön
