Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Hajós Szaniszló: Az élettan alapvető kérdései
AZ ÉLETTAN ALAPVETŐ KÉRDÉSEI. 751 Spinoza volt, ki a panpszichizmus modern alakját kör- vonalazta, midőn a kiterjedést s gondolkodást az állag alaptulajdonságaként tanította bölcseletében. Lotze minden lényt élőnek vél, a lét összes alakjait a szellemi életből magyarázza. Hartmann az összes lényekben vágyó s törekvő akarást, következéskép értelmes képzetet tételez föl, az atomoknak a vonzó s taszító erőkön kívül ismerő s akaró tehetséget tulajdonít. Schopenhauer szerint a dolgok lényegének fő nyilvánulása az akarás ; minden erő akarat. Zöllner a testek egyensúlyra való mechanikai törek- vését érző pszichikus működésnek mondja. Hasonlóan véle- kedik Du Prel. Büchner érzésre s gondolkodásra képes szel- lemi erőket tételez föl az anyagban ; az anyagot, erőt s szel- lemet ugyanazon őselem különféle nyiIvánu 1 ásának tekinti. Nägeli s Geiger szintén öntudatos érzést tulajdonít az anyag- nak. Riehl a gondolkodást a mozgás kísérőjének mondja. Meynert öntudattal bíró lényeknek nevezi az atomokat. Haeckel az atomokat oly erőösszeggel bíró lelkes lényeknek véli, melyek éreznek s akarnak. Natürliche Schöpfungs- Geschichtejében írja : »Ohne die Annahme einer derartigen niederen (unbewussten) Empfindung und Willensbewegung in aller Materie bleiben mir die Einfachsten chemischen und physikalischen Prozesse unverständlich ; — beruht doch auf ihrer Annahme die ganze Vorstellung von der Wahl ver- wandtschaft oder der chemischen Affinität.« (200. 1.) A pszichikus dinamizmus téves elmélet. Nagyon tág, átvitt értelemben minden létező, az egész természet él, mivel az összes dolgokban a Teremtő eszméi, Isten gondolatai testesültek meg. A lények bensejében cél- szerűen érvényesülő erők s törvények vannak, ez alapon a természeti lények a gépeknél tökéletesebbeknek tekintendők. E nézet lényegesen ellentéte Carneri gondolatának, mely szerint az egész izzó földteke eleven volt, mielőtt az élő anyag a holttól elvált. Az anyagot működő erőiből ismerjük ; észleljük a test ellenállását, áthatatlanságát s egyéb fizikai tulajdonsá- gait, az eróműködések határaként jelenik meg előttünk az
