Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
H. Gy.: Schopenhauer akaratbölcselete
376 H. GY. kezdjük. »Magunktól«, nem ok nélkül, de nem szükség- szerűen. S ez nem ellentmondás. Mert lehet valami okszerű anélkül, hogy szükségszerű volna. A kő esése szükségszerű, nem azért, mert egyúttal okszerű is, hanem azért, mert a nyugalmi állapot felé való törekvés a kő természetéből folyik ; ha ellenben ülőhelyzetemből fölállok, ez okszerű, de nem szükségszerű, nem folyik természetemből. Szükség- szerű nem az, ami okszerű, hanem ami a dolog természetéből folyik, ami természeténél fogva kénytelen lenni.1 Okság és szükségszerűség tehát a pszichikai okságban csak ekkép azonosítható : minden ok, amennyiben hat, szükségszerű okozatot hoz létre. Az okság minden hatás számára meg- felelő okot keres és nem megfordítva, mintha a hatásnak be kellene következnie, ha az ok adva van. Mikor tehát azt mondjuk, hogy szükségszerűségtől menten cselekszünk, ez nem azt jelenti, hogy ok nélkül cselekszünk, hanem azt, hogy cselekvéseinknek determináló okai nem a motívumok, a külső mechanikus okok, hanem egy pszichikai ok, az akarat, mely e motívumokra kényszer nélkül visszahat, azokat rendezi s bizonyos belső törvény- szerűség szerint saját cselekvéseinek indító okává teszi. Mi a szükségszerűen ható okokon kívül egy szabad okot iktatunk cselekvéseink oksorozatába és azt állítjuk, hogy az okozatnak (cselekvés) csak akkor kell bekövetkeznie, ha a fizikai ható okokon kívül a pszichikai ok (akarat) is, hat ; az akarat működésének is vannak okai, előzményei, de nem kényszerítők, mert az akarat, mint értelmes tevékenység választhat a különböző javak között. »Magunktól« cselekedni nem azt jelenti, hogy »ok nélkül«, hanem hogy szabadon cselekszünk. Ez a ,szabadság pszichológiai tény. Érezzük a motívumok hatása alatt lelkűnkben támadó energia vissza- hatását ; érezzük, hogy a pillanat hatásaival szemben bizo- nyos állandó irány szerint cselekszünk, melyet a pillanat 1 Illud dicitur necessarium, quod in sua natura determinatum est ad esse«. Szt. Tamás. Peri Hermencias 1. lect. 14. Est ce necessaire, qui par sa nature est determiné a se realiser Mercier. Psychologie II. 100.
