Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
350 DR. SCHÜTZ ANTAL. »Ősparány.c Az egyetlen tétel, melyet joggal tulajdoníthatunk a tér- mészetbölcselet hagyományos atyjának, Thaiesnek, hogy vízből lett a világ, tárgyi képtelensége dacára egy rendkívül termékeny és ma is friss erőben élő természetkutató axio- mának ad kifejezést: A mindenséget kevés, lehetőleg egy elvből kell magyarázni. Thales s követői az ébredező böl- cseleti szellemet jellemző naivsággal és önfeledtséggel hódoltak ennek az axiómának s bizonyítására nem is gondoltak. Azonban az ismeretkritikai irány reá nézve is fölteszi a kérdést: Honnan ered az egységnek e posztulátuma, mi a jogosultsága ; s bon- colása alatt elvérzett bizony nem egy tétel, melyekben nem a természet tényei, hanem csak az egység posztulátuma nyert kifejezést. Tény azonban, hogy a posztulátum, mint a tér- mészetismeret heurisztikai elve ma is fönnáll, csakhogy ma már pozitív bizonyságot is kell fölmutatni azon tételek szá- mára, melyek belőle fakadtak. Ma már nem vallják azt, hogy vízből lett az anyagvilág, de nem tágítanak attól a hiedelemtől, hogy az anyagi jelen- ségek mélyén egységes való rejtőzik. Mi ez a való, azt tények útmutatása nyomán keresik. A legértékesebb ilyen útmutatónak látszik az elemek- nek ú. n. szakaszos rendszere, melyet Doebereiner (1829) nyomán Lothar Meyer (1869) és a nemrég elhunyt neves orosz kémikus, Mendeleeff állított föl. Alapgondolata a követ- kező : Ha sorba szedjük az összes elemeket atomsúlyaik szerint, megtesszük elsőnek a legkisebb atomsúlyút és melléje írjuk vízszintes sorban az atomsúly-értékben következőket, mintegy hetet-nyolcat, az előző sor alatt ismét egy ugyanilyen vízszintes sort kezdünk és így tovább, akkor táblázatot nye- rünk, melyen a függőleges sorokban levő elemek fizikai és kémiai viselkedésükben meglepően hasonlítanak, az ugyanazon víz- szintes sorban levők pedig haladványos törvényszerűségeket mutatnak. A legérdekesebbek közé tartozik, hogy a valen- ciák a sor közepéig mind növekednek eggyel, azontúl pedig
