Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG MIVOLTÁRÓL. 351 megint fokozatosan csökkennek eggyel. így a kémiai és fizikai tulajdonságok az atomsúlyok szakaszos függvényei- ként viselkednek. Az elemeknek ezen ú. n. szakaszos vagy természetes rendszere tagadhatatlanul nem egy tökéletlenségben leled- zik s többször cserben hágy. Azonban igen neves tudósok,, mint Rydberg, Ramsay, Steigmüller, A. Werner sikerrel fáradoznak épen napjainkban a rendszer tökéletesítésén; alapos a remény, hogy az egyenetlenségeket sikerül elsírni- taniok. Hogy e rendszer nem merőben tudós elmék szüleménye, hanem valamiképen magának a természetnek is kerete és törvénye, talán elegendőkép kitűnik abból, hogy nyomán sikerült előre rámutatni nem egy hiányzó elemre, melyeket később megtaláltak ; a rendszer fölállítása óta talált elemek, nevezetesen a radioaktiv elemek is beleilleszkednek kereteibe általa nem egy elemnek atomsúlyát sikerült kiigazítani.1 Nyilván gazdag törvényszerűség lappang a szakaszom rendszerben, melynek teljes kifejtésére még nem érettek a viszonyok. A legjelentősebbek egyike az, hogy e rendszer szinte ujjal mutat rá az ősatomra. Már az a tény, hogy a zárt rendszer tömege állandó, és teljesen független a rendszert alkotó anyagok minéműségétől, ellenállhatatlan erővel ránk kényszeríti azt a gondolatot, hogy az anyag alapjában egy- nemű; csakis így lehet tömege, ez a mennyiségi konstans egynemű. Most jő a szakaszos rendszer, és határozottan kimondja, hogy az összes kémiai és fizikai tulajdonságok az atomsúlyoknak, vagyis az atomok által képviselt törne- geknek függvényei. Valószínű tehát, hogy található egy súlymennyiség,1 2 * melynek alapulvétele mellett mennyiségtani törvényszerű- séggel le lehet vezetni a többieket. Ezen súlymennyiségnek alapvető jelentősége lesz ; s ez a legtermészetesebb magyará1 Nernst, Theoretische Chemie 5 184—196. 2 Pontos megállapítása ezidőszerint még lehetetlen ; jó útmutatásokkal szolgál azonban Rydberg. L. Nernst, I. m. 189.
