Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Martin Aurél: Salamon ódáinak vallástörténeti jelentősége
az ószövetségi könyvek antilegomena osztályában Salamon zsoltáraival együttesen megemlítik Salamon ódáit is. Bízó- nyos tehát, hogy már a harmadik században az egyház némely részében Salamon ódái kánoni tekintélynek örvendettek, mert a Pistis Sophia egészen egy sorba helyezi őket Dávid zsoltáraival, Lactantiusnál pedig a. Szentírásban volt a helyük. A Synopsis és a Stichometria az antilegomena köny- vek közé sorolja őket, jeléül annak, hogy a héber kánonból hiányoztak ugyan, de a keresztény egyház némely vidékén a kánonba sorozták.1 Mindenütt Salamon zsoltáraival együt- tesen történik róluk emlékezés, s mivel a zsoltároknak külön- féle elhelyezésük volt, valószínű, hogy az ódák is, hol az ó-, hol az újszövetség függelékében találtak helyet hozzácsatolva, sőt hozzászámolva Salamon zsoltáraihoz. A kilencedik szá- zaddal nyomuk vész az egyház énekgyüjteményeiből, min- denütt kiszorultak. Csak az említett négy tanú, a Pistis Sophia, Lactantius, a Synopsis és a Stichometria kezeskedett létezésükről. A hagyomány nevükön kívül csak csekély töredéküket őrizte meg számunkra. Lactantius két soros idézete, a Pistis Sophiában ránk maradt öt óda nagyon kevés volt ahhoz, hogy kielégítő ismeretet adjon ezen ősrégi vallásirodalmi emlékről. Az irántuk való érdeklődés sem volt valami nagy, mert a Pistis Sophiában közölt öt óda semmi különösebb dolgot nem tartalmazott, Lactantius idézetével pedig a kutatók nem tudtak, mit kezdeni. Schürer még az 1909. évvel új kiadásban megjelent monumentális munkájában is Lactantius idézetét keresztény hamisításnak mondja. Nagyot változott azonban a felfogás ugyanezen 1909. évben, melyben Harris Rendel a két évvel előbb szír fordításban megtalált Salamon-féle ódákat ismertetéssel, magyarázattal és angol fordításukkal közre adta. Harris ismer- tetése szerint a szír kézirat három-négyszáz éves és a Tigris folyam vidékéről származik. A kézirat eredetileg 62 írott lapból állott, most azonban elejéről és végéről 3 — 3 lap hiányzik. A kéziraton 60 ének volt leírva. A negyvenháromSALAMON ÓDÁINAK VALLÁSTÖRTÉNETI JELENTŐSÉGE. 295 1 Schürer, Geschichte des jüd. Volkes III.4 205. 1.
