Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
Őt követi Kleutgen Jézus-társasági bölcselő is, aki »Philo- Sophie der Vorzeit« című munkájában, miután az Iskola szokása szerint különbséget tett közvetetlen és közvetett megismerés közt s megállapította, mit ismer meg értelmünk önmagában s mit más közbejöttével, fejtegetését így fejezi be : »Azonban, ellenvethetné valaki, ilykép csak az érzékelt- ről vannak tulajdonképeni fogalmaink. Amennyiben a tulaj- donképeni fogalmat nem a határozottal, hanem á hasonlatos- ság és tagadás útján közvetítettel állítjuk szembe, valóban így is van, és épen ez az, amit a scholastika kifejezetten állított. Magáról a testi állagról is csak járulékaitól kölcsön- zött képzetek útján alkothatjuk meg fogalmainkat.«1 És ismét : »Valóban csak arról vannak tulaj donképeni fogai- maink, ami az érzékek alá esik, az érzékfelettieket ellenben mind olyan képzetekkel ábrázoljuk, melyek az érzékelttől kölcsönözvék.«1 2 Ugyanígy tanít sz. Tamás az emberi lélek- ről : »Feltéve, hogy az anyagtalan állagok egészen más mivoltuak mint az anyagi dolgok, bármennyire elvonja is értelmünk az anyagtól ennek lényegét, sohasem jut valami olyashoz, ami az anyagtalan állaggal hasonlatos.« 3 Ha pedig az anyagiak és a véges anyagtalanok lényegét csupán köl- csönzött fogalmakkal ábrázolhatjuk, annál inkább a vég- télén tökéletességű Istenét, miért is sz. Tamás azt mondja, 1 »Aber, möchte man hier entgegnen, auf solche Weise haben wir nur vom Sinnlichen eigentliche Vorstellungen. Insofern die eigentliche Vorstellung nicht der bestimmten, sondern der durch Analogie und Negation vermittelten entgegengesetzt wird, aller- dings, und eben dies ist es, was auch, wie wir später sehen werden, die .Scholastik ausdrücklich behauptete. Selbst von der Substanz der Körper büden wir unsere Begriffe nur nach den von ihren Acci- denzen entlehnten Vorstellungen.« I. köt. 66. old. 2 »Wir in der That nur von dem, was unter die Sinne fällt, eigentliche Begriffe bilden, alles Übersinnliche aber durch Vorstellun- gen, die vom Sinnlichen entlehnt sind, denken.« Id. mű, I. 225. old. 3 »Supposito, quod substantiae immateriales sint omnino alterius rationis a quidditatibus materialium rerum, quantumcunque intellectus noster abstrahat quidditatem rei materialis a materia, nunquam perveniet ad aliquid simile substantiae immateriali.« Summa Theol. I. qu. 88, a. 2. VEGYESEK. 227 15*
