Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
140 DR. SCHÜTZ ANTAL. a fölszedett anyag a fölszedőnek egész területére megoszlik anélkül, hogy a fölszedő vagy a fölszedett megváltoztatná kémiai mivoltát. Ugyanígy a penetráció abban áll, hogy folyadékok és gázok szilárd és nem porózus testeken is keresztül hatolhatnak, különösen magasabb nyomás alatt. Ezek mellett egy egész sereg jelenség mutatja, hogy az anyagok nagyon vékony rétegekben bizonyos határértéken túl már a rendestől eltérő viselkedést tanúsítanak, mely csak mikroszkópon túli heterogeneitásnak lehet kifolyása. Így folyadékok felületi feszültsége, mely minden folyadékra nézve jellemző konstáns, nagyon vékony rétegeknél értéket változtat. E kritikai pont Reinold és Rucker számításai szerint körülbelül egy ötvenmilliomod mm-nél van. Hasonló megfigyelések történtek a szilárd testekre nézve a hajszál- csövesség jelenségei alapján.1 Houllevigue nemrég kimutatta, hogy réz és ezüst nem vegyülnek már jóddal, ha 30 milliomod mm-nél vékonyabb adagokban kezeljük. Ugyanígy meg- változnak a többi fizikai s kémiai tulajdonságok a nagyon vékony rétegű anyagnál ; az optikai tulajdonsá- gokra nézve megmutatta ezt Meslin, az elektromos vezető- ' képességre nézve Vincent. E jelenségek egyenesen mindenesetre csak azt mutatják, hogy a fizikai és kémiai magatartásra nézve nem közömbös a testeknek térfogata ; rendes vizsgálatra nézve szükséges követelmény, hogy a vizsgálat alá vett adag egy szédüle- tesen kisméretű térfogaton fölül álljon. De ha a tapasztalati anyagnak nagyon kisméretű rétegei más viselkedést tanú- sítanak, mint a nagyobb arányúak, nem lehet másra gon- dőlni, mint hogy ily kis méretek közt az anyagnak más a szerkezete, és hogy e szerkezeti változások is a térfogatnak függvényei, vagyis az anyag a mechanikai oszthatóság hatá- rán alól voltaképen más, mint aminőnek a tapasztalat mu- tatja, és tapasztalati jellegzetét csak e nagyon kicsiny anyag- mennyiségeknek halmazatai adják. Ez pedig azt mondja, hogy a mechanikai vagy mikroszkópiái úton nyerhető leg' L. Poincaré Die moderne Physik. (Franciából) (1908) 75.
