Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
AZ ANYAG mivoltáról. 141 kisebb anyagmennyiségek is még térbeli összetételek, melyek- nek elemi részei valamilyen önálló léttel bírnak. Hogy ezen elemi anyagrészek nem töltik be megszakítás nélkül azt a tért, melyet külső határaik bezárnak, kitűnik a diffúzió és penetráció jelenségeiből és azon érdekes megfigyelésből, hogy rövid éterliullámok, ha igen vékony lemezekre esnek, ugyan- olyan jelenségeket tüntetnek föl. mint nagyobb arányú, de tapasztalatilag heterogén szerkezetű lemezek, pl. rácsok, ha hosszú elektromos hullámok érik. E jelenségek minden fajta és bármilyen halmazállapotú testeknél jelentkeznek. Már e ténynek is legegyszerűbb magyarázata az, hogy az említett heterogeneitás nem egy- szerűen likacsosság, s az önálló létű, saját határaitól körül- zárt területet egészen kitöltő anyag nem egyszerűen valami igen ágas-bogas váz (Le Sage szekrényatomjai), hanem igen apró szemcsékből, magyarul : »parányokból«1 áll. E föltevést támogatja a tapasztalati anyagnak mér- hetetlen oszthatósága. Egy gramm mósusz egy óra lefolyása alatt képes ismert illatával betölteni egy nagy termet, tehát mindenüvé eljuttatni kis mósuszparányokat, s ezen idő alatt alig egy milligrammot veszt a súlyából.1 2 Az arany kolloidális oldatokban olyan kis részekre oszlik, melyeknek átmérője Siedentopf és Zsigmondy ultramikroszkópos mérései szerint csak 0 000Ό00Ό6 cm átmérőjűek. Ha ily szédítően kis anyag- mennyiségek magukban folytathatnak önálló létet, legalább is lehetséges, hogy a tapasztalati kiterjedésű testekben is önálló a létük és a tapasztalati testek csak parányok hal- mazatai. 3. De meg lehet-e jelölni az oszthatóságnak vagy talán az osztottságnak is határait ? Vannak-e fizikai és kémiai tapasztalásnak egyenesen hozzá nem férhető önálló létet folytató parányok, melyek a fizikai és kémiai változások 1 E szót mindig csak etimológiai értelmében használjuk s jelöljük vele általában az érzókelhetetlenségig kicsiny anyagelemeket s nem kizárólag a kémiai értelemben vett atomokat. 2 Himstedt Elektronen und die Konstitution der Materie. <1909) 5.
