Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Schütz Antal: Az anyag mivoltáról
138 DR. SCHÜTZ ANTAL. alakját s elfoglalt terét megváltoztatná, minők pl. egy edény hamu, vagy egy tégladarab. Ezt a tényt már a görög atomisták Demokritos-al az élükön fölhasználták annak igazolására, hogy az anyag nem folytonos, és hogy a semmi, azaz az anyag által ki nem töltött térköz ép úgy van, mint a valami. Továbbá szilárd testek és folyadékok egyaránt képesek gázelnyelésre, még pedig kisebb mennyiségekben térfogat- növelés nélkül ; ez nem lehetséges máskép, minthogy az ő anyagukkal be nem töltött, s ily értelemben üres közökben adtak helyt a jövevénynek. Az összenyomhatóságnak és kiterjeszthetőségnek is legegyszerűbb, bár nem egyedül lehet- séges magyarázata az, hogy a test tömegét képviselő szilárd vázat közök járják át, s csak ezeknek térfogatváltozása jelen meg az érzékek előtt mint az egész test térfogat- változása. E tényt mindenesetre úgy is lehet érthetővé tenni, hogy a folytonos kiterjedés, mely látszat szerint a testeknek faji tulajdonsága, közvetlenül az anyag mivoltából foly ugyan, de mégsem azonos vele, hanem tőle valósággal különbözik (distinctione reali).1 Következéskép az egyes testek térfogat- változásának lehetősége a járulékok változékonyságában gyökerezik és külön magyarázatra épúgy nem szorul, mint az a tény, hogy egy-egy testnek villamos, hő, fény stb. álla- pota változékony.1 2 Az alaptétel, mely szerint a térfoglalás nem tartozik az anyag mivoltához, helyes ; lesz módunkban nekünk is igazolni. De mikép igazolja azt Aristoteles, vagy más, ki vele együtt azt vallja, hogy az anyag folytonos- sággal kitölti a tért ? Nys, a jeles louvaini tanár, Aristoteles természetbölcseletének jelenleg egyik legképzettebb híve, egy könnyen kikezdhető szemponton kív(il semmi észbizo- nyítékot sem tud fölhozni, s végre is az Oltáriszentség titká- tói kér kölcsön bizonyítékot.3 Már akkor a legkiválóbb 1 Arist. Metaph. VII 3, Phys. 1 2. 2 Arist. Nat. auscult. IV 9. vagy 13 ; hozzá sz. Tamás kom- mentárját Phys. IV 9. lect. 14. 3 Nys Cosmologie ou étude philosophique du monde in- organique (1903) 255—262.