Hittudományi Folyóirat 22. (1911)
Dr. Wiedermann Károly: Az akarat szerepe az isteni hitben
1.1 . ΠΜ1 szempontból mondták a kinyilatkoztatás tényét csak bizo- nyosnak, nem evidensnek. Beszélnek tehát bizonyos, de nem nyilvánvaló, nyíl- vánvaló, de csak tökéletlenül evidens ismeretről s ettől megkülönböztetik a tökéletes külső evidenciát. Ha ennél- fogva a kinyilatkoztatás tényét bizonyosnak mondják, de nem evidensnek, ez alatt azt értik, hogy, ha mindjárt okta- lanul is, de kételkedni mégis lehet. Ezzel szemben áll a külső tökéletes eyidencia, amely az oktalan kételyt is kizárja. Egyesek tehát úgy fejezik ki magukat, hogy a kinyilatkoz- tatás tényének s következőleg tartalmának ismerete azért szabad, mert bizonyos ugyan, de nem evidens, mások pedig, hogy az nyilvánvaló ugyan, de csak tökéletlen külső évidén- ciájú. Bizonyos, azaz csak tökéletlenül nyilvánvaló, tehát szabad a kinyilatkoztatás tényének ismerete. Lugo szerint a hittény szabadságának végső okát azon tökéletlen evidenciában kell látni, amellyel a kinyilatkoz- tatás tényét megismerjük. Szerinte a teljes külső nyilván- valóság, ha az isteni hitről van szó, szükségkép magával hozza a belső evidenciát. Nyilvánvaló, írja, hogy Isten tudásának és igazmondóságának erejénél fogva minden állítása igaz, s mint ilyenek nehezednek értelmünkre, ránk kényszerítik magukat. Már most ha föltételezzük, hogy ezen előterjesz- tés : Isten kinyilatkoztatta a Szentháromság igazságát, nyíl- vánvaló, — akkor a következtetés is : tehát a Szenthárom- ság tana — igaz, oly evidenciával nehezedik reánk, hogy elnyomja egészen szabadságunkat, mert igazi a posteriori bizonyításon nyugszik. Ha tehát azt akarjuk, hogy az akarat megmenthető legyen és vele a szabadság, szükségkép föl kell tételezni, hogy legalább az előzmények egyike csak oly bizonyossággal megismert, mely nem jár teljes evidenciával. S szerinte tényleg ilyen a kinyilatkoztatás tényének bizo- nyossága. Ha tehát a hittény tényleg szabad, egyedül azért az, mert nincs evidenciánk a kinyilatkoztatás tényéről : non potest negari quod evidentia in attestante generat evidentiam veram et propriam mysterii revelati. (De vir- täte fidei div. II. 1. 2. és II. 1. 9.) Ugyancsak így magva6 DR. WIEDERMANN KÁROLY. י
