Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Irodalmi értesítő

852 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

kármelita szerzetes, természettudományi, bölcseleti s hit- tudományi kérdések változatos szövésével világnézethez segíteni igyekezvén a modern embert, világnézethez, mely tudományos alapon alakul ki s mely ahogy kiindulópontul a Végtelent bírja, azonkép középpontja s végcélja is a Végtelen, az Isten ; vallásos hithez, mely azonban »nemcsak a szív mélyéből előtörő érzés, hanem tudományos bizonyításokra támaszkodó, észszerűen indokolt liivés«.

Kezénél fogja a modern embert, körülvezeti őt a világ- bán, a csillagoktól le a föld teremtményein át az utolsó fűszálig, sőt lejjebb, a föld méhéig, s bemutatja neki ott mindenütt Isten nyomait, de nem úgy, mint az »Ember tragédiájában« Lucifer vezette Ádámot ; e végigmért nyo- mokon nem a pessimismus sötét virága kél majd ki, hanem a megbékítő, megnyugtató hit ékes rózsája, mert hisz »min- denütt csillogni látod majd Isten lehelletének harmatát«. Feltárja azonban a modern ember előtt a világot »a tudó- mány reflektoraival« is, melyek fényénél meggyőződünk arról, »hogy nem chaosz a világ, hanem kozmosz«, bámu- latos renddel és célszerűséggel.

Kövessük hát szerzőnket, hadd lássuk, mit mutat meg nekünk ?

Odaállít egy messzelátó elé s végigjáratja előttünk a csilla- gos eget ; és a látottak szédítő méretei és számai szent bor- zadállyal töltik el szivünket s a végtelen sejtelme önként fakad ki ámuló lelkűnkben. Előkészítvén így a kedélyt, az anyag és erő mibenléte fölött tartott elmélkedés után, a világ esetleges voltából, a mozgás természetéből, a mindenütt tapasztalható rend- és célszerűségből az okság kellően meg- világított elvének segítségével, utalással a Kant-Laplace- féle theorián kívül Chamberlin és Múlton csillagászok világ- képződési elméleteire, meg az entrópia-törvényre, az energia- megmaradás kritika alá vett elvével szemben arra a meg- győződésre késztet, hogy a világtalányok egyedül helyes megfejtése az Isten-hivés : az Ö dicsőségét beszélik az egek és az ő kezének alkotásait hirdeti az égboltozat.

Isten létének e bölcseleti bizonyítása után (melynek