Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 823 A március 5-iki közgyűlés óta az alelnök felkérésére az alapító tagok sorába léptek : sipeki Balás Lajos rozsnyói püspök, Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Demkó György rektor-kanonok, Péller Pál apát-kanonok, Fehér Gyula prelá- tus-kanonok, Gabrielly Lajos kanonok, Schiffer Ferenc prelátus-kanonok, Balits Antal apát-kanonok, Ádám Iván apát-kanonok, Wajdits Gyula apát-kanonok, Illés Ferenc apát-kanonok, Mázy Engelbert tanker. főigazgató. Végül rátértek a gyűlés főtárgyára, dr. Schütz Antal kegyesrendi tanár értekezésére Az anyag mivoltáról. Az értekező keresi a szervetlen állagot. A mai természettudo- mány útmutatása nyomán mindenekelőtt a tömegben talál egy mennyiségi és a kémiai elemben egy minőségi állandót, a kémiai súlyban pedig egyet, mely mennyiségi és minőségi egyúttal. Majd az állandó szervetlen egyedet kutatja és megállapítja a természettudományos atomizmus mai mérle- gét. Végül ionok, elektronok és radioaktivitás címen ismerteti az új anyagelméletet. Dolgozata második felében bevezet az anyag matefizikájába. Elutasítja az anyagnak merő képes- ségként vagy merő kiterjedésként való fölfogását, valamint a folytonossági elméletet és a távolba-liatás kérdésének tárgyalása után abban állapodik meg, hogy az anyag dina- midoknak meghatározott mennyisége. Ezen tételnek a szak- tudományos megállapodásokkal való összemérése és ismeret- kritikai kitekintések zárták be az előadást. Az előadást élénk eszmecsere követte, melynek lefolyása a következő volt : Dr. Kiss János : A hylemorphistikus elméletet ő sem fogadja el. Maga Aristoteles is nagyon röviden bánik e tannal. Fő bizonyítéka az, hogy a világfolyamatban állagi váltó- zások vannak, de erre a szervetlen világból csupa olyan eseteket hoz fel, amelyekben mai ismereteink értelmében állagi változások nincsenek. Az sem ajánlja ezt az elméletet, hogy szerzőjének bölcseleti rendszerében körülbelül semmi további alkalmaztatásra nem talál. Ép így nagyon aláren- delt szerepet játszik az Iskola bölcselkedésében. És amikor a világfolyamat jelenségeit akarjuk értékelni, erre nézve
