Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Angyal Pál: A büntetőjog néhány vezérelve aquinói sz. Tamásnál
A BÜNTETŐJOG NÉHÁNY VEZÉRELVE AQUINÓI SZ. TAMÁSNÁL. 715 mait is átfoglalta. Egyaránt érdeklik őt a jog és igazság fogalmai, az emberi jogok kérdése, az állami létre vonatkozó tételek s a büntetőjog alapelvei. Nézeteit nem tételesjogi szabá- lyokkal, hanem mindenütt bölcseleti okfejtésekkel támogatja s így szemben az előbb említett olasz írókkal, kik inkább a gyakorlati élet igényeit tartják szem előtt és csak kivétele- sen mélyednek el elméleti fejtegetésekbe, aquinoi sz. Tamás minden kqrdést a végső igazság szempontjából vizsgál, minél- fogva nem annyira a létező szabályok igazolását igyekszik nyújtani, mint inkább azokat a szerinte egyedül helyes alapeszméket, melyeken a tökéletes jogrend felépíthető. A büntetőjogot érdeklő tanításai ott, hol metafizikai alapon bizonyítja tételeit : Aristoteles és Platon, — a hol pedig fejtegetései theologiai jellegűek, sz. Ágoston és illetőleg Dionysius Areopagita neve alatt előforduló régi keresztény iratok befolyása alatt állanak ugyan,1 de azért sohasem utánképzései e nagy gondolkodók vonatkozó állításainak. Sz. Tamás minden kérdést a legapróbb részletekre boncol ; állandóan éber kritikával kiséri a többnyire maga által fel- hozott elképzelhető ellenvetéseket, a midőn ezeket sorra cáfolja, levonja az immár önként folyó következtetést. Szinte érthetetlen, hogy azok a mély gondolatok, melyek- kel a Summa theologicában találkozunk, a világi büntetőjog és irodalmának fejlődésére oly csekély hatást gyakoroltak. Századok múltak el és — bár sokan úgy a törvényhozói tér- mekben, valamint a bírói székről, sőt a szegényes irodalom- bán is nem egy kérdésben ugyanazt az álláspontot foglalták el, mint a doctor angelicus — a világi büntetőjogot művelők közül alig jut eszébe valakinek, a legnagyobb scholastikus idevágó mélységes eszméit tanulmányozni. A bölcsészek közül is talán Hegel az egyedüli, kinek dialektikája több- helyütt aquinoi sz. Tamás nyomán igazodik, bár valószínű, hogy az egyezőségnek inkább az a magyarázata, hogy mind- ketten Platón és Aristoteles hatása alatt állanak.2 1 V. ö. Brands, Die Lehre von der Strafe bei Thomas von Aquin. Düsseldorf, 1909. 9., 10., 11., 14., 44., 52. 1. 2 V. ö. Brands i. m. 14. 1. 18. jegyz.
