Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
kísérlet a theizmus »tudományos« védelmére. 665 van igaza? A tudomány úgy oldja meg a kérdést, hogy mindakettőt vallja. Az egyedi elme, a lassan és fokozatosan kifejlődött teremtménynek, az embernek elméje bír esz- mékkel, melyek megelőzik saját egyedi tapasztalatát, de egyik eszméje sem olyan, mely első eredetében, első mozza- natában emberi és ember alatti, azaz ember előtti elődeinek, tehát a fajnak tapasztalatából nem származnék (v. ö. Spencer tanítását e téren). így a filozófia két ellentmondó tanítása, melyek különben filozófiailag merő conjecturák, a tudomány által felszívatván, különálló egységes és szabatos igazsággá válik. így továbbá, bár az idealismusnak két osztálya, az objectiv és a subjectiv Idealismus, egymásnak ellenmondó két tanítás, de abban mindakettő megegyezik, hogy az elme nem passiv, hanem egyúttal activ jellegű tényező is. A sub- jectiv idealismusnál, mely szerint a külmindenségnek csak teremtő elménk ad létet, ez természetes ; de az objectiv is nem kevesebb emfázissal hangoztatja az elme cselekvő tér- mészetét ; mert bár az elmétől független substrátumot lát a külvilágban, de egyúttal azt is tanítja, hogy az elme által abban felfedezett rend az elme részéről bizonyos alakító törek- vést, — a filozófusok conatiója — tételez fel s követel, melyet maga az elme végez. Hasonlít itt az elme egy szövő- székhez, mely bár nem maga teremti gyapját, de értelmes mustrává szövi a gyapjat, melyet a tapasztalat szolgál- tat neki. Tagadja talán ezt a tudomány ? Korántsem; csak más nyelvbe ültetve a tanítást s a maga külön emfázisával ki- domborítva, oly módon teszi érthetővé, ahogy a filozófia nem képes. Mindenesetre tevékeny az elme ; de ez nem valami különös sajátosság. Tevékenység és conatio van a mindenség minden részében ; ott a conatio a meggyuladó puskaporban, ott az árpasörben, midőn kitaszítja a dugót a palackból. Mindez azonban csak a természet általános conatiójának része s ennek függvénye. Ugyanez áll az agy- velőre, amely fizikai oldala az elmének. Millió sejtjei állandó mozgásban vannak ; ugyanígy a molekulákkal, melyek a
