Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Stuckner János: Kísérlet a theismus »tudományos« védelmére
664 DR. STUCKNER JAKOS. hát, nyugtatja meg magát: az, hogy valamely tan kellemet־ len, nem bizonyítja, hogy nem igaz is egyúttal. 3. Míg a klerikális apológia érveit a tudomány meg- cáfolja s megsemmisíti, addig a filozófiai argumentumokkal úgy bánik el, hogy magába olvasztja őket, megszilárdítva a maga helyzetét ép azokkal az eszközökkel, melyek a tudó- mány ellen voltak irányozva. Filozófiai szempontból a tudomány támadásnak volt ki- téve azért, mert az a materialismus jellegével bír. A támadás- nak volt alapja annyiban, amennyiben az anyagot úgy fogtuk fel, mint tétlen, holt állagot, azon tulajdonságokkal, melyeket neki tulajdonítunk, mint szín, íz, keménység, puhaság, stb. Ámde két dolog történt azóta. Egyrészt a tudomány kimu- tatta, hogy az anyag semmiféle alakjában vagy állapotú- bán nem holt, tétlen, hanem ellenkezőleg minden tégla is nagyobb benső tevékenységnek a szintere, mint az, melyet akár egy filozófius fejében tapasztal ; másrészt bár praktikus célokból az anyagról való felfogás régi alakjában megmarad, a filozófia kimutatta, hogy az anyagnak tulajdonított saját- ságok valószínt nincsenek őbenne s nem is lehetnek, hanem azok öntudatunkban eszközölt okozatai egy oknak, mely- nek mibenlétéről semmit sem tudunk, semmit sem tudha- tunk, kivéve, hogy az nem lehet az, amit mi közönségesen anyaginak nevezünk. Ennélfogva a materialismusnak, mint az anyagról szóló régi felfogás rendszerének megcáfolása nemcsak hogy nem gyöngítette a tudomány tanát az életről, hanem ellenkezőleg, erősítette, eliminálva belőle azt az elemet, melyet okosan támadni lehetett, — a feltételt t. i., hogy az anyag holt és tétlen, vagy nem oly tevékeny, mint a szellem. A tudó- mány, ahelyett hogy elvérzett volna a neki szegzett fegy- verek alatt, elfogadta őket s az empirikus tudomány tana a filozófia tanává lett. Az Idealismus egyik ága szerint bizonyos eszmék, mint pl. a mathematikai igazságok, nem származnak s nem is származhatnak földi tapasztalatból; egy más neme az idealismusnak pedig épen az ellenkezőjét tanítja. Melyiknek
