Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Metzger Márton: Sabbat és sabbatu
SABBAT ÉS SABBATU. 647 Csodálom, hogy ezt eddig — tudtommal legalább — még senki észre nem vette. A babylon traditio magyarázatában mindenesetre bárki előtt is, a Krisztus előtti IX-ik században élt és Assyria szivében, Ninivéberi járt Jónásnak kell az elsőbbséget adnunk. Mit is mond az assyr naptártábla az um-nuh-libbi-vől, az állítólagos sabatturól, az »istenek szivének megnyugtatása napjá- ról«, szóval az engesztelő napról ? Azt, hogy : a király húst ne egyék, fehér ruhát ne öltsön, semmihez hozzá ne fogjon ! És Jónás ? Hogy bőjtóltek, zsákban jártak, minden munka szü- netelt, hátha az Isten kiengesztelődik! És a zsidó próféta egy szóval sem említi, hogy sabbat-ot tartottak ! De az um-nuh-libbi-t, az engesztelő napot, jobban le nem írhatta volna, hisz Ninive királyával együtt úgy cselekszik, mintha a naptártábláról olvasná. Az assyr naptár csak kiengesztelő-, csak bűnbánati napot, csak szerencsétlen napot jelez. Előírja, hogy úgy engesztel- jék ki a haragvó isteneket, amint azt Jónásnál túlságosan meg is tették. Megvolt tehát a bűnbánati, szerencsétlen, kiengesztelő nap. Ez a nap, de egyéb semmi. Csak el kell olvasni az assyr naptárt. De tovább is mehetünk. Nem utolsó tekintély e téren dr. Samuel Oettei, ki azt mondja : 1 »Hogy biztonsággal még az sem mondható, hogy a sabattu szót a 7., Iá., 21., 27. nup?׳a alkalmazták volna.« Tehát még ezen napokra sem, melyek pedig a zsidó sabbattól nagyon messze állnak, lényegesen különbözvén ettől. Azért mondtam, hogy a sabattunak jelen- tése, tételemre irre velans. De itt van még a tizenkilencedik nap is. A hetes rend- szerbe csak úgy szorítható be, hogy az előző hónap hétszer hetedik napját vesszük. A magyarázat elfogadható, hisz a hetedik nap jelentőség es volta — bármilyen is legyen az — amúgy is meg van állapítva. De bárhogy is legyen — és ezt Delitzschnek nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia, 1 1 Der Kampf um Bábel und Bibel. 34. ο.
