Hittudományi Folyóirat 21. (1910)
Dr. Metzger Márton: Sabbat és sabbatu
SABBAT ÉS SABBATÜ. 643 Ilyen okoskodásra joggal mondhatja bárki, hogy »manőver«A És öt év óta olvassa ezt a tudományos világ és a laikus olvasóközönség. Nem csoda, ha ilyenformán hitelt vesztetté teszik, az egyes tudományágakat. így nem beszélhet tudós ember, ha azt akarja, hogy több százezer példányban elterjedt felolvasását bárki is komolyan vegye. — A vita eredménye és a tudomány mai állása ismeretes. Eltekintve a történelmi részek összehasonlíthatatlanul nagyobb nyereségétől, az őskinyilatkoztatás és az emberi nem egységéről szóló tan hatalmas támaszt nyert.1 2 Hogy a vallástörténelmi iskola ezen ásatások nyomán feltáruló kulturvilágból minő következtetéseket von, azt nevezett iskola, általános és nagyon találó jellemzéséből bárki kiolvashatja. Főjellem vonása, hogy a lehetőséget nem- csak valószínűnek, hanem egyenesen valóságnak állítja oda. Hogy ebből miféle Hudoinányos fiaszkók« kerülnek ki, erre a Babel-Bibel igen tanulságos példákkal szolgálhat. Azonban tudományos színvonalon marad a zsidó sabbat, a szombatról való vita. A kérdés röviden ez : vájjon Assyr-Babyloniában ismer- ték-e az Istennek, vagy isteneknek szentelt hetedik napot, a nyugalom napját ? — Sőt a kérdés keretén tágítani is lehetne. Úgyis volna feltehető : Ismertek-e az assyrok, egy, az iste- neknek szentelt nyugalomnapot ? Nem kell annak a hetedik napnak lennie és legyen egyetlen egy ilyen az egész észtén1 Dr. Rudolf Kittel: Die babylonischen Ausgrabungen und die biblische Urgeschichte. 44. o. 2 Legyen szabad itt Mózes pharaójának hihetetlen, tízszeresen hamis és megszegett Ígérete megmagyarázáséra utalnom a Liber regnum IV. 18. 21-re, hol az assyr Rabsaces azt mondja : An speras in baculo arundineo atque confracto Aegypto, super quemsi incu- buerit homo, comminutus ingredietur manum ejus et perforabit eam ? sic est pharao rex Aegypti omnibus qui confidunt in se. Utalok továbbá az aegyptusi pliaraók szavahihetőségét illetőleg a Tett-el- Amarnában talált levelek közül a következőkre: Hugo Winkler: Die Tontafeln von Tell-el-Amarna. I. köt. 1, 2, 3, 7, 8, 9, 10. Ezek után megértjük Mózes pharaóját ; ismerte a »stylus curiae«-t ! 42*
