Hittudományi Folyóirat 21. (1910)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

433

ilyet — amely egyszerű fogalmak felfogására is képes ! Sőt az állománynak valósággal ilyent kellett volna létrehoznia, mert a képességek resultántiái, visszfényei lévén, annak tér- mészetéhez tartoznak«. Minden mondat, mindmegannyi téve- dés. Az egész érvelésnek magvát töri az, hogy ily eszméi van- nak valamely lénynek, nem, mert egyszerű, hanem mert — szellemi.

Ami pedig a szellemi vakság vádját illeti azokra nézve, kik az állati lélek oszthatóságát tagadják, e vádat t. i. azon az alapon, hogy a levágott fűzfavessző vízbe téve gyökeret hat, meg hogy sok (alsóbbrendű) állat szétoszlott embryójának mindegyik részéből új egyed lesz : az igazság s a való tény ez : vannak szervezetek, melyek oszthatók s ismét vannak olya- nők, melyek oszthatatlanok; vagyis vannak alsóbbrendű szer- vezetek, melyeknek bizonyos részei újra tudják nemzeni az egészet ; de ez nem áll már a felsőbbrendü organismusokról, melyek oszthatatlanok, melyeknek részei ugyanis, ha az egésztől elválasztjuk, nem képesek újra nemzeni az egészet.

Az egész kérdés érdemeit tekintve, leghelyesebb állás- pontnak látszik az, hogy miután az állati élet minden műkő- désében bensőleg a szervezethez van kötve s következőleg a cselekvések elve nem egy egyszerű lélek, mint önmagában levő teljes állag, hanem elvük egy összetett állag, melyben az állati lélek csak formalis tényező, principium formale, mely cselekvésben és létezésben lényegileg az anyagtól függ : az állati lélek önmagában se nem egyszerű, se nem összetett, se nem osztható, se nem oszthatatlan, hanem ilyen vagy olyan vonatkozásban az egészhez, melynek a lélek egy alkotó része, vagyis osztható vagy oszthatatlan per accidens, amennyiben az összetett állati egész osztható vagy oszthatatlan per se.

Mindamellett, ha már tárgyalni kellene e kérdést közvet- lenül, elvonatkozva az állati lélek az anyagtól benső függő- ségének jellegétől, amint hogy a scholastikus bölcselők na- gyobb része teszi is, úgy kijelenthetjük, hogy szerzőnk érvei az állati lélek egyszerűsége ellen, mely az érzés és öntudat elemzése alapján vitatható, illetve taníttatik, nem állják meg helyüket. Az ellenvetésekre adott feleletei sem kielégíHittudományi Folyóirat. li*10.

28